Újabb gyomrost kaphat az Orbán-kormány: eltűnhetnek a barátok a NER-ből?
Egyre nagyobb figyelem irányul Brüsszelben az Orbán-kormány piactorzító intézkedéseire, így elképzelhető, hogy az uniós támogatások kifizetését összekapcsolják a belső piacot érintő jogállami normák teljesítésével.
Újabb gyomrost kaphat az Orbán-kormány Brüsszeltől. A jövőben az éves jogállamisági jelentésben külön fejezetet fog kapni a belső piacot érintő ügyek kérdése – írja a Népszava Michael McGrath a demokráciáért, igazságügyért és jogállamiságért felelős biztosjelöltre hivatkozva. A lap felidézte, a héten az Európai Parlament írásban kérdezte a következő Európai Bizottság jelöltjeit a novemberi szóbeli meghallgatás előtt, és válaszában McGrath hangsúlyozta, a jogbiztonságnak, a törvény előtti egyenlőségnek és a korrupció elleni harcnak közvetlen gazdasági relevanciájuk van: hatással vannak a befektetésekre, a versenyképességre és a munkahelyekre. Jelenleg az éves jogállamisági jelentés négy területet ölel föl (média szabadsága, bíróságok függetlensége, korrupció elleni harc, fékek és ellensúlyok rendszere), ehhez csatlakozna az új fejezet.
Bár Ursula von der Leyen jelezte, szeretné, ha a jelentésnek közvetlenebb kapcsolata lenne az uniós támogatások kifizetésével, a konkrétumokra még várni kell.
Amikor az Orbán-kormány adminisztratív vagy jogi eszközökkel hozott bizonyos cégeket versenyelőnybe, az uniós kritikák és független elemzők számtalanszor figyelmeztettek a belső piacot érintő problémákra. Ez különösen igaz a kormány által stratégiainak titulált szektorokban, ahol a kimondott célja a külföldi tulajdonosok kiszorítása. Az ellensúlyokat, hatósági vizsgálatokat pedig gyakran előre kizárják, ami a jogbiztonságot és magát a jogállamiságot is gyengíti a kritikusok szerint.
Akkor ennyit az Orbán-kormány kétes ügyleteiről?
„Bár az EB tágabb keretekben néhány éve elemzi a jogállamiság helyzetét, az unió a gazdasági együttműködésen alapszik” – nyilatkozta a Népszavának Cseres Katalin, az Amszterdami Egyetemen működő Európai Jogi és Kormányzati Központ nevű kutatóintézet versenyjoggal foglalkozó docense. Szerinte a magyar médiapiac átalakítása, például a KESMA létrehozása a belső piac és a verseny szempontjából is jelentős. Az EB egyes fúziókat, állami támogatásokat vagy kartellgyanúkat is ellenőrizheti, ám ezt sokszor elmulasztotta.
„Sőt, egy 2003-as rendelet még arra is lehetőséget adna, hogy magához vegyen ügyeket, amiket a nemzeti versenyhatóság (Magyarországon a Gazdasági Versenyhivatal) nem kezelt megfelelően. Igaz, ezzel az eszközzel még sosem élt az unió, ez más országokra nézve is precedenst teremtene”
– tette hozzá. A magyar rendszer, amit szerinte saját szemszögéből jól végiggondolva épített föl Orbán, nem értelmezhető úgy, ha csak az egyes intézkedéseket nézzük. „Ezt nem lehet, mint egy tortát fölszeletelni különböző versenyjogi vagy jogállamisági részekre”. Ezért is üdvözlendő szerinte a jogállamiság jelentés kiterjesztése a közös piacra.
A Népszava megjegyezte azt is, hogy az EU-ban ha nem is kötelező érvénnyel, de jelenleg is vannak eszközök arra, hogy átfogó képet adjanak a tagállamok gazdaság- és társadalompolitikájáról. Az EB a kormányközi EU Tanáccsal közösen, az úgynevezett Európai Szemeszter keretében elemzi a nemzeti szakpolitikák hiányosságait. Ajánlásokat is megfogalmaznak a tagállamok felé, amelyeket az állam- és kormányfők a csúcstalálkozóikon is jóváhagynak.
(Kiemelt képünkön Orbán Viktor magyar kormányfő. Forrás: FREDERICK FLORIN / AFP)