Orbán Viktor szerint pillanatokra vagyunk az energiafüggetlenségtől és magyar gazdaság jól van
Hétfőn kezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka, Orbán Viktor kormányfő napirend előtti felszólalásában kitért arra, hogy rohamléptékben közeledünk az energiafüggetlenség felé, de a magyar gazdaság stabilitásáról is szó esett.
Kétnapos üléssel indul az őszi ülésszak a parlamentben, az első napon felszólalt Orbán Viktor is. A miniszterelnök beszédét megelőzően még az Országgyűlés azzal kezdi az ülést, hogy megemlékeznek a közelmúltban elhunyt volt országgyűlési képviselőkről, Donáth Lászlóról (MSZP), Kupa Mihályról (MDF, független), Vincze Kálmánról (FKGP, EKgP) és Bodzás Ferenc Árpádról (MSZP) – áll a 24.hu beszámolójában.
Orbán Viktor szerint rohamléptekkel haladunk az energiafüggetlenség felé
Orbán Viktor napirend előtti felszólalásának címe: „Jelentés a Magyar Országgyűlésnek a tavaszi ülésszak óta eltelt időszak eseményeiről és a kormány további terveiről”.
Elsőként az árvízhelyzetre tért ki a kormányfő, hangsúlyozta, hazánk tíz napon át nehéz helyzetben volt, komoly veszély fenyegette, hirtelen jött egy árhullám, amely súlyos veszteségeket okozott számos közép-európai országban, „nálunk ez lett az évszázad második legnagyobb árvize”. A Duna teljes vonalán védekeztek, ami szervezetten és rendben történt, a bajt sikerült kivédeni. A kormányfő köszönetet mondott a munkálatokban résztvevő önkénteseknek és egyenruhásoknak.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a 2013-as árvízzel összevetve az állam hatékonyabb, szervezettebb, és felkészültebb lett. Jól döntöttek, amikor kiegészítették a védelmi vonalakat, 435 milliárd forintot fordítottak árvízvédelmi fejlesztésekre, ebből 150 milliárd a Duna-menti védvonalakra ment. Kétmillió homokzsákot és 55 ezer tonna homokot használtak idén.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2024. szeptember 26., 12:45
Több mint egymilliárd eurónyi befagyasztott uniós pénz veszíthet el véglegesen Magyarország számára 2024 végén, az Orbán-kormány ugyanis az előírt 27 feltételből mindössze négyet teljesített.
Itthon
2024. szeptember 25., 11:59
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen Orbán Viktor részletesen beszélt a változó világrend és világgazdaságban betöltött magyar szerepről, illetve a magyar gazdaság kilátásairól is.
Gazdaság
2024. szeptember 25., 11:09
Hiába szeretne a kormány „kipréselni vagy kiszuszakolni” 3-5 százalék körüli növekedést a gazdaságból, az MNB szerint ettől nagyon távol vagyunk.
A közeljövőben befejezik Esztergom árvízvédelmi infrastruktúráját, a vízügyi hatóság pedig hamarosan a kormány elé terjeszti az észrevételeit, akkor döntenek a további fejlesztésekről.
A rekordok évét éljük
Orbán Viktor azzal folytatta, hogy idén nyáron 40 ezren nyaralhattak a balatoni Erzsébet-táborokban, több mint háromezren érkeztek a határon túlról, és vállalták száz ukrán gyermek nyaraltatását is.
A kormányfő hangsúlyozta, 1400 milliárd forint értékben építettek és újítottak fel óvodákat, iskolákat. Jelenleg 57 tanuszoda, 87 tornaterem, 31 új iskola épül. Megemlítette azt is, hogy augusztus végén átadták az ország legnagyobb iskolai beruházását, a dunakeszi diáknegyedet. 13 millió tankönyvet juttattak el ingyen a diákokhoz, 1,2 millió diák jut ingyenesen tankönyvhöz, ez 15 milliárd forint kiadásától kíméli meg a családokat. A rászorulók részére ezen felül 80 ezer ingyenes tanszercsomagot is biztosítottak.
A kormány egyik kiemelt fejlesztési terve a Digitális Magyarország Program, ennek júniusi állomása volt az Egészségablak alkalmazás elindítása. Folytatták a gondosóra-programot is, 650 ezren regisztráltak. Elindították a digitális állampolgárság programot is.
Orbán Viktor a turizmusról kifejtette, az idei nyár a magyar turizmus rekordnyara volt, így az idei esztendő rekordévnek ígérkezik, „soha nem nyaralt ennyi honfitársunk az országhatáron belül, és soha nem látogatott ennyi turista hazánkba. Még soha ennyi magyar nem nyaralt külföldön, mint az idén”. A kormányfő itt említette meg azt is, hogy újra magyar kézbe került a ferihegyi reptér.
Az energiafüggetlenség már az ajtónkon kopogtat
„Chile és Görögország után Magyarország a világon a harmadik helyen áll a napenergia arányát tekintve az áramtermelésben, akkor látható, hogy
rohamléptekben közeledünk az energiafüggetlenség felé”
– mondta Orbán Viktor.
A magyar gazdaság köszöni szépen, jól van Orbán Viktor szerint
A gazdaságra áttérve a miniszterelnök arról beszélt, hogy hazánk növekedésének üteme az EU-s átlag másfélszerese, de ezzel nem lehetünk elégedettek, még nagyobb növekedésre lesz szükség a jövőben. Orbán azt mondta, hogy GDP-arányosan az unió negyedik helyén állunk, ami ugyan szép, de itt is az első helyet kellene megcéloznunk.
A nyáron a bruttó átlagkereset 636 ezer forintra nőtt, ez 14 százalékos emelkedés tavalyhoz képest, ha ebből levonjuk az inflációt, akkor 9,4 százalékos reálbérnövekedést láthatunk, ez azt jelenti, hogy
12 hónapja folyamatosan emelkednek a reálbérek.
A magyar gazdaság köszöni szépen, jól van, és éppen a soron következő csaták megvívására készül, mondta Orbán, a költségvetés hiányát pedig a tavalyi 6,5 százalékról 4,5 százalékra szeretnék csökkenteni.
„A kamatstopot csak akkor fogjuk kivezeteni, ha a kamat mértéke érzékelhető módon tovább csökken” – közölte. Az ország helyzetét jelentősen befolyásolja az infláció és az ezzel összefüggő kamatszintek mértéke, a nyár végén már 3,4 százalékos szinten állt az infláció, emlékeztetett.
Orbán Viktor elismerte, a közgazdászok világában élénk vita folyik a kamatszint kívánatos mértékéről, „szeretném önök előtt világossá tenni, hogy bár a kormány a magasabb gazdasági növekedést és a mainál kedvezőbb hitelfeltételeket tartja kívánatosnak, 100 százalékban tiszteletben tartjuk a jegybank függetlenségét, és a kormány együtt él a jegybank által kialakított kamatkörnyezettel”.
Orbán Viktor kiemelte, hogy új gazdaságpolitikára lesz szükség, ha gazdasági sikereket akarnak elérni, új gazdaságpolitika nélkül az eddigi eredményeket sem lehet megvédeni. A korábban egységes világgazdaság egyre gyorsabban válik szét egy nyugati és egy keleti gazdaságra, ez Magyarország számára a lehető legrosszabb forgatókönyv.
A kormányfő arra emlékeztetett, hogy Magyarország a világháborúkat a vesztes oldalon fejezte be, ezért elveszítette az energiaforrásait, természeti erőforrásait, a belső piac összezsugorodott, ezért csak akkor maradhat fenn a nemzetgazdaság, ha képesek vagyunk versenyképes termékeket termelni és gyártani a világpiacra, és el is tudjuk azokat adni, ezért a világgazdaság akadálymentes működése, egységes szerkezete Magyarország számára létkérdés.
Orbán Viktor rámutatott, hiába szavaztak az európaiak a változásra, ismét olyan bizottság alakult, amely folytatja a világgazdaságot kettéosztó politikáját, egyre inkább a blokkosodás mellett köteleződnek el, egyre inkább eluralkodik a hidegháború észjárása.
Az első akcióterv intézkedései már helyet kapnak majd a hamarosan benyújtott költségvetésben, ezek a következők:
a diákhitelhez hasonló munkáshitel,
tőkejuttatás a kkv-knak,
a 13. havi nyugdíj állandósítása, illetve
a gyermekek után járó adókedvezmény megkétszerezése.
Háború és béke
A gazdaság után a migráció témaköre következett, „ma az a divat, hogy aki megvédi a saját és Európa határait, aki kimondja az igazat, azt üldözik és megbüntetik”, fogalmazott Orbán, aki szerint Magyarországot azért büntetik meg, mert megvédte a határait. A nyugat meggondolatlanul, téves számítások alapján és elhibázott stratégiákkal ugrott bele az orosz-ukrán háborúba, mondta, a háborúnak pedig nincs megoldása a harctéren, tűzszünetre, tárgyalásokra és békére van szükség.
Hamarosan mások is átállnak majd Európában Magyarország mellé a béke oldalára Orbán szerint. „Legyen szó árvízről, gazdaságról, EU-ról, migrációról vagy háborúról, végül mindig a nemzeti függetlenség kérdéséhez lyukadunk ki”, értékelt a miniszterelnök. Magyarország nyakára viszont mindig a nemzetközi térből hozták a bajt, mindig a nemzeti ellenállás, összefogás és kormányzás jelentette a megoldás, fogalmazott.
(Kiemelt képünk: Orbán Viktor miniszterelnök ül a plenáris teremben az Országgyűlés őszi ülésszakának első munkanapján Budapesten 2024. szeptember 30-án. Fotó: KISBENEDEK Attila / AFP)
