Orbánék végleg búcsút inthetnek az EU-s pénzeknek
Több mint egymilliárd eurónyi befagyasztott uniós pénz veszíthet el véglegesen Magyarország számára 2024 végén, az Orbán-kormány ugyanis az előírt 27 feltételből mindössze négyet teljesített.
Több mint egymilliárd eurónyi befagyasztott uniós pénz veszhet oda véglegesen 2024 végén, mivel Brüsszelben úgy értékelik: az Orbán-kabinet nagyobb részben nem hajtotta végre azokat az intézkedéseket, amelyek a források felszabadításához kellenek. A korrupcióellenességre és az átláthatóságra vonatkozó feltételeknél kifejezetten rossz a helyzet – értékelt a 24.hu-nak Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezetője.
Oda lehet minden uniós pénz?
A felfüggesztett összeg jelenleg mintegy 6,3 milliárd eurót tesz ki, ami a kohéziós pénzekből finanszírozott három operatív program 55 százaléka. A tanács azért határozott erről, mert az Európai Bizottság szerint a magyar kormány nem hajtotta végre olyan mértékben a megígért jogállamisági reformokat, hogy a korrupció ne jelentsen veszélyt az unió költségvetésére. A 6,3 milliárdon felül további mintegy 14 milliárd eurót fagyasztott be az EU a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközhöz (RRF) kapcsolódó eljárás, illetve a horizontális feljogosító feltételek nem teljesítése miatt – az utóbbihoz kötődnek egyebek közt az úgynevezett gyermekvédelmi törvény rendelkezései, valamint a menedékjog korlátozása.
A 24.hu cikkében kifejtette: a jelenleg kockán forgó összeg azért viszonylag kevés a Magyarországnak hét év alatt járó, mintegy 30 milliárd euróhoz képest, mert a 2022. évi allokáció felfüggesztése fut ki decemberben – ezeket a forrásokat a kormány többé már nem hívhatja le.
De ha a feltételességi eljárást nem szüntetik meg, akkor a következő év végén további pénzek veszhetnek el.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2024. szeptember 3., 10:23
Az Európai Bizottság szerint hazánk nem tartotta tiszteletben a bevándorlókra vonatkozó uniós jog szabályait, ezért 200 millió eurós büntetést róttak ki Magyarországra. A kormány viszont nem fizet, így a ki sem fizetett uniós pénzekből vonhatják le a büntetést.
Itthon
2024. augusztus 30., 11:12
A kormány már rendeletet alkotott arról, hogy miként kerülje ki a migráció kapcsán hozott uniós pénzbüntetés megfizetését.
Itthon
2024. június 19., 09:33
Az Európai Bizottság kritikus hangvételű bírálatot fogalmazott meg amiatt, hogy a Budapestre vonatkozó pályázati kiírások késnek, egyértelműen diszkrimiálva az itt élőket. A kormány arra hivatkozva nem írta ki a pályázatokat, hogy a Magyarország számára folyosított uniós támogatás egy része zárolva van, a Bizottság szerint nem ez a valódi ok.
Ugyanakkor a kormány által már előfinanszírozott kohéziós pénzek elvileg később lehívhatók lehetnek. Jelen állás szerint a kormányzat a 2021–2027-es időszak fejlesztési forrásaiból a kiírt pályázatokra már kifizetett 1716 milliárd forintot (4,3 milliárd eurót) a hazai büdzsé terhére.
Magyarország jól teljesít?
A 24.hu uniós fejlesztéspolitikában jártas forrása szerint Magyarország a 27 szupermérföldkőből 23-at még mindig nem teljesített. A négy maradéktalanul teljesített mérföldkő az igazságügyi reformmal valósult meg.
„A mérföldkövekről azt érdemes tudni, hogy az Európai Bizottság elvárása szerint egy az egyben kell teljesülniük, és a bizottságnál arra számítanak, hogy ez nem történik meg az év végéig. Ez mintegy egymilliárd euró (400 milliárd forint) értékben végleges forrásvesztéshez vezethet”
– magyarázta a lapnak Martin József Péter. A Transparency International Magyarország (TI) ügyvezető igazgatója hozzátette, az igazságügyön kívüli mérföldköveknél, illetve a szupermérföldköveknél több esetben vagy nem történt érdemi lépés, vagy a kormány intézkedései csak részlegesek, ellentmondásosak. A korrupcióellenes intézkedések területén, illetve az átláthatóságra vonatkozó teljesítéseknél pedig szerinte kifejezetten rossz a helyzet.
Martin József Péter szerint az unió által megszabott feltételességi eljárások legfőbb nehézsége az, hogy rendszerszintű problémákat kíván egyedi intézkedésekkel megszüntetni. Magyarországon az állami intézményeket is áthatja a korrupció, amelynek egy központosított, újraelosztó formája alakult ki – ezért a technikai jellegű intézkedések nem mindig elegendők, sőt néha elfedik a tényleges működést.
(Kiemelt képünkön Orbán Viktor miniszterelnök. Forrás: Attila KISBENEDEK / AFP)
