Előfordulhat, hogy csak hazánk nem kap EU-s pénzt az árvízkárok enyhítésére
Robert Fico pénteki sajtótájékoztatóján derült ki, hogy Szlovákia, Lengyelország, Csehország, Ausztria, Románia pedig 1,5 milliárd eurót hívhat le a kohéziós alapból az árvízkárok enyhítésére.
Összesen 10 milliárd eurónyi forrást hívhatnak le az Európai Unió kohéziós alapjából az árvíz által sújtott országok, ám ezek között nem szerepel Magyarország neve, legalábbis ez derült ki Robert Fico pénteki tájékoztatójából. Az Új Szó beszámolója szerint a szlovák kormányfő azt követően állt a sajtó elé, hogy egy nappal korábban részt vett Wroclawban a miniszterelnökök és az Európai Bizottság találkozóján, ahol az árvízkárok volt a téma és megállapodás született arról, hogy Szlovákia egymilliárd Lengyelország ötmilliárd, Csehország kétmilliárd, Ausztria 500 millió, Románia pedig 1,5 milliárd eurót hívhat le az alapból.
A lap szerint Fico közölte, hogy az uniós források felhasználásáról a jövő héten egyeztetnek.
„Az olyan speciális lehetőségek mellett, mint a szolidaritási alap, megvannak a standard európai alapok, köztük az úgynevezett kohéziós alap, amely az EU egyes régiói közötti különbségek kiegyenlítését célozza. Ebben a kohéziós alapban van egy bizonyos összeg Szlovákia számára”
– mondta Fico.
Tájékoztatása szerint az EB olyan megoldást kínált, hogy a kohéziós alapból folyósított összeghez az árvízkárok felszámolásához nem lesz szükség állami önrészre, de arra sem, hogy az állam előfinanszírozza a konkrét projekteket, a pénzt közvetlenül az európai alapokból lehet meríteni. Wroclawban arról is eszmecserét folytattak, hogy a projektek csak árvízmegelőzésre vonatkoznak-e, vagy az árvíz okozta károk felszámolására is – írja a felvidéki lap alapján a Magyar Hang.
Orbán Viktor: megcsúszott a töltés, de sikerült stabilizálni
A mai napon túl leszünk a Duna tetőzésén Budapesten, délután már a Budapest alatti településekre fordíthatjuk minden figyelmünket - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az árvízvédelmi operatív törzs szombat reggeli ülése után tartott budapesti sajtótájékoztatón.
A miniszterelnök továbbra is azt kérte a védekezést vezetőktől, hogy ne engedjék az alkalmazottak, dolgozók figyelmét lankadni, mert a levonuló árvíz utáni időszakban történik a legtöbb áttörés, baleset, átázás.
Könnyen előfordulhat - tette hozzá, hogy egy-két nap léhaság, lazaság vagy lustaság tönkreteszi az eddigi eredményes védekezés munkáját.
Orbán Viktor szólt arról: pénteken Pilismarótnál megcsúszott a védekezés "gerincét adó töltés", búvárokat kellett bevetni, akiknek
16 órás küzdelemben sikerült a víz alatt megerősíteni a megcsúszott töltést, "ezért Pilismarótnál sem lesz baj".
Vácnál a szennyvízaknák törtek fel a nagy nyomás hatására, de ezt sikerült - ahogy a vizesek mondják – "elfognunk" – ismertette.
A következő időszak kiemelt figyelmet igénylő helyszínei már a Budapest alatti települések - mondta Ercsit, Kisapostagot, Dunaföldvárt és Paksot említve, jelezve, hogy mindenhol 100 százalékos a készültség.
Kemény küzdelem lesz a fővárosban
Mint ismert, a Margitszigeten komoly küzdelem zajlik, mivel a homokzsákok nem azonos magasságúak mindenhol a déli lejtés miatt: itt annak ellenére is nagy a készültség, hogy a szigetet már napokkal ezelőtt lezárták. Sajnos mindenütt van mitől tartani, ugyanis a szomszédos országokból érkező hírek aggasztóak. A Boris nevű ciklon extrém mennyiségű csapadékot hozott, ennek hatására Közép-Európa számos folyója kilépett a medréből, és a híradások szerint az sem ritka, hogy teljes városokat elönt a víz.
Magyarországon egyelőre több településen is nehéz helyzet alakult ki. Kismaroson elöntötte az utcákat is a víz, ott már csak csónakokkal lehet közlekedni, de Baja is veszélyben van, Kisoroszit pedig teljes egészében elzárta a külvilágtól az áradás.
A miniszterelnök szerint jövő héten csütörtökig kell kitartani, addig azonban még bőven van teendő. Ott sem lehet megnyugodni, ahol már bekövetkezett a tetőzés, ugyanis bárhol megsérülhetnek a gátak, a szivárgásokat pedig azonnal kezelni kell. Mint elmondta, mostanra már jóval kevesebb önkéntes segíti az árvízi védekezést, ebben azonban még számítanak rájuk, mert a járőrözést nem lehet abbahagyni.
Orbán Viktor szerint mezőgazdasági kárral számolni kell, de ez nem lesz jelentős. Az árterekben épült házak miatt sokan anyagi kárt szenvedhetnek, ami a miniszterelnök szerint a biztosítókra tartozik, ebbe a kormány nem kíván beavatkozni. Véleménye szerint a helyzet komolyságához képest sikerül szerencsésen átvészelni az ár levonulását.
A védekezés irányítását a vízügyi szakemberekre bízza, az ő szavuk a döntő minden nagyobb horderejű kérdésben. A Duna jelenleg meghaladja a 800 centiméteres magasságot Budapestnél, ez tovább fog emelkedni, de a jelenlegi előrejelzések szerint a kritikus 9 méteres magasságot biztosan nem fogja elérni. A németországi esőzések azonban tovább duzzasztják a folyókat, így az áradás, majd az apadás még napokig elhúzódhat.
(Kiemelt kép: a lengyelországi Stronie Slaskie városában megrongálódott ház. Fotó: Aleksander Kalka / NurPhoto / NurPhoto az AFP)