Erős kritikával illette az Európai Bizottság a kormányt, amiért visszatartja az uniós pénzeket Budapesttől

Az Európai Bizottság kritikus hangvételű bírálatot fogalmazott meg amiatt, hogy a Budapestre vonatkozó pályázati kiírások késnek, egyértelműen diszkrimiálva az itt élőket. A kormány arra hivatkozva nem írta ki a pályázatokat, hogy a Magyarország számára folyosított uniós támogatás egy része zárolva van, a Bizottság szerint nem ez a valódi ok.

2024. június 19., 09:33

Szerző:

Az Európai Bizottság regionális főigazgatóságának – amely az uniós források jelentős részének elosztását felügyeli – két főosztályvezetője meglehetősen kritikus hangvételű levelet írt Oláh Gábornak, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium területfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárnak. A bírálat lényege, hogy amíg a vidéki pályázatoknak csak körülbelül két százalékát nem írták még ki, addig a budapesti fejlesztések esetében ez az arány meghaladja a 40 százalékot – írja a hvg.hu. Az Európai Bizottság ezért felhívta a magyar kormány figyelmét, hogy a Budapestre vonatkozó pályázati felhívások nem jelentek még meg, és ez későbbi bonyodalmakhoz (pl. forráskieséshez) vezethetnek.

Aránytalan a pályázati kiírások száma 

A bizottsági tisztviselők először felhívják a magyar hatóságok figyelmét a következő előírásra:

„A tagállamnak tiszteletben kell tartania a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség elvét. A diszkriminációmentesség és az átláthatóság elve a műveletek irányító hatóság általi kiválasztására vonatkozó eljárásokra is vonatkozik.”

Az Európai Bizottság szerint a fent említett pályázat kiírási arányok

egyértelmű diszkriminációra utalnak.

Utalnak arra, hogy a foglalkoztatásra fordítható forrásokra vagy az Európai Szociális Alap+ által finanszírozott szociális szolgáltatás-fejlesztés területén Magyarország 7 fejletlenebb régiójára vonatkozóan megjelentek a felhívások, Magyarország fejlettebb régiójára (Budapest) azonban nem. Figyelmeztetnek arra is, hogy ezen projektek késleltetése „hosszabb távon nagy valószínűséggel bonyodalmakhoz (pl. forráskieséshez) vezet”, mert ezek a projektek sokkal hosszabb előkészítő szakasszal rendelkeznek, illetve maguknak a projekteknek az életciklusa is lényegesen hosszabb. A késésben lévő budapesti felhívások pontosan ilyen jellegű kérdésekkel foglalkoznak, nevezetesen

a szociális lakhatás, az energiaszegénység, a foglalkoztatás és a leginkább rászorulókat célzó szociális szolgáltatások

– áll a levélben.

A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium honlapja szerint a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) „az ország teljes területét lefedi”, így a kevésbé fejlett régiók (ez valamennyi vármegyét jelenti) és a fejlett régiónak számító Budapest fejlesztéseit egyaránt támogatja, kiemelt figyelmet fordítva a legkevésbé fejlett régiókra és elmaradott térségekre.

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz teljes forráskerete 5248,8 millió euró a hazai társfinanszírozással együtt, a kedvezményezettek számára elérhető támogatás összege 1962,5 milliárd forint. A TOP Plusz forráskeretének az egész országra nézve 83 százaléka uniós, míg 17 százaléka hazai forrás, Magyarország költségvetésének finanszírozásával. Ugyanakkor talán az is magyarázat lehet az aránytalanságra, hogy míg a budapesti programokat 40 százalékban finanszírozzák uniós forrásból és hatvan százalékban nemzeti önerőből, addig a vidéki pályázatokhoz az EU 85 százalékban állja a költségeket, az önrész csak 15 százalék. Vagyis a vidéki beruházások kevesebb pénzbe kerülnek az államkasszának.

A magyar kormány a zárolt uniós támogatásra hivatkozva nem írja ki Budapest számára a pályázatokat

Van a brüsszeli levélnek még egy fontos eleme, ami – és ez kiderül a dokumentumból – már nem először kerül szóba a felek között. Mégpedig az, hogy a magyar kormány arra hivatkozással nem írta ki a budapesti pályázatokat, hogy a Magyarországnak járó források egy része zárolva van. A magyar pénzeket érintő rendkívül bonyolult eljárások egyik eleme, hogy három nagy operatív program 55 százalékát a tagállamok befagyasztották, amíg Magyarország nem tesz eleget a korrupcióellenes kötelezettségeinek. Azonban a fennmaradó 45 százalék elérhető, ugyanis tavaly decemberben az Európai Bizottság felszabadított 10,2 milliárd eurót, a hétéves költségvetés magyar részének körülbelül a felét, vagyis ennek terhére lehet programokat kiírni.

A Budapestre vonatkozó felhívások közzétételének késleltetése és akadályozása a feltételességi (jogállamisági) eljárás miatt diszkriminatív. A Bizottság továbbra is ki tudja fizetni a program éves kötelezettségvállalásainak 45%-át, és az időközi kifizetési kérelmeket technikailag nem zárolják – áll a magyar kormánynak megküldött levélben a Hvg szerint.

(Fotó: Dursun Aydemir / Anadolu/AFP)

A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Talentis Group Zrt. az össznépi mémmé vált „Gondolom, nem gyalog” szállóige kereskedelmi használatát kívánja kizárólagos védjeggyel szabályozni.

Az E.ON által közzétett karbantartási terv szerint június 30. és július 6. között összesen 176 településen várható áramszünet, ráadásul hat helyen gázszolgáltatási kieséssel is számolni kell – a Balaton környékét különösen érinti a változás.