Kiderülhet, miként keletkezett bolygónkon az élet
Két meteoritdarabka, amelyet az Antarktisz középső részén, a francia-olasz Concordia-kutatóállomás közelében, a XX. század közepéről származó hórétegben fedeztek fel francia kutatók, Naprendszerünk keletkezésének rejtelmeiről lebbenthetik fel a fátylat - olvasható a Space.com csillagászati hírportálon.
A tudósok felolvasztották a hómintákat, majd filtrálták a folyadékot, s megvizsgálták a fennmaradó üledéket. "Az 55 éves rétegből vett minták meglepően tisztának bizonyultak, s amikor felolvasztottuk a havat, majd megvizsgáltuk a részecskéket, rájöttünk, hogy közülük legalább kettő földön kívüli" - hangsúlyozta Jean Duprat, a tanulmány vezető szerzője. A lelet más vonatkozásban is rendkívülinek bizonyult. Szokatlan a két meteoritdarabka vegyi összetétele, mivel igen magas a széntartalma. A meteoritok másik furcsaságát a ritka deutérium magas koncentrációja jelentette – írta az MTI. (A deutérium, vagy nehézhidrogén a hidrogén egyik stabil izotópja. Magja egy protont és egy neutront tartalmaz, míg a normál hidrogén csupán egy protont. Természetes előfordulása 1 atom 6500 hidrogénatomonként.)
A magas szén- és deutériumtartalom arra utal, hogy ezek a meteoritdarabkák üstökösökből származhatnak, amelyek a Nap közelébe kerülve, veszítenek anyagukból, ezt "beszippanthatja" a Föld gravitációja. A francia kutatók meggyőződése szerint az általuk talált töredékek a Naprendszerünknek abból a korszakából származnak, amikor még nem léteztek a bolygók. Központi csillagunkat ebben az időszakban protoplanetáris korong övezte, amely későbbi "összecsomósodásával" jöttek létre a bolygók. Amennyiben ez a feltevés igaznak bizonyulna, a meteoritdarabkák rengeteg információval szolgálhatnának arra nézve, hogyan épült fel Naprendszerünk, s esetleg arról is fellebbenthetik a fátylat, hogy miként keletkezett bolygónkon az élet. Egyes szakértők szerint ugyanis üstökösök és meteoritok révén kerültek szerves vegyületek a Földre, amelyek az élet kezdeményeinek bizonyultak.
