A jövő (rövid és középtávon egyaránt) nagyon, nagyon bizonytalan

Az

Indymédia független média központközölte le az amerikai tudós egy decemberben készült tanulmányát, amelyet eredetileg egy spanyol blogon publikált angolul.

„A kritikus jelentőségű ütközet középtávon várható (következő 15-25 év)" - írta a szociológus. "Ez a csata nem a kapitalizmusról fog szólni, hanem arról, hogy mi váltsa le a kapitalizmust mint történelmileg létező társadalmi rendszert. A jobboldali és baloldali erők az egész világon jelen vannak. Ezért az ütközet nem államok, hanem világszerte meglévő társadalmi erők között fog lezajlani.”

A következőkben változtatás nélkül közöljük a fordítást:

1. Hol tartunk most:

a) Világgazdasági depresszió alakult ki, aminek a legsúlyosabb következményei még előttünk állnak (a következő öt évben);

b) Az Egyesült Államok geopolitikai hatalma a gyors hanyatlás fázisába lépett, aminek legsúlyosabb következményei még szintén előttünk állnak (a következő öt évben);

c) A természeti környezetet súlyos válság sújtja (és nem nagyon fog történni ezzel kapcsolatban semmi) (a következő öt évben);

d) A baloldali orientációjú társadalmi mozgalmak morajlása mindenhol hallható, de összehangoltságuk gyenge és nem rendelkeznek tiszta taktikai vízióval (mert tiszta középtávú stratégiai vízióval sem)

e) A szélsőjobboldali erők tisztább rövidtávú taktikai vízióval rendelkeznek (ami az erőszakra való készülődés és a centrista kompromisszumok kategorikus elutasításának kombinációja), mint a baloldal , de a középtávú stratégiai vízió náluk is hiányzik.

f) A jövő (rövid és középtávon egyaránt) nagyon, nagyon bizonytalan.

2. Legvalószínűbb fejlemények a következő öt évben

a) Az utolsó buborék kidurranása - (elsősorban, de nem kizárólag) az államadósság területén, különösen ami az amerikai államadósságot illeti.

b) Ennek következményei:

b1) Az amerikai dollár értékének jelentős zuhanása, ezáltal átmenet egy valóban több pénzen alapuló világgazdasági rendszerbe;

b2) A globális munkanélküliség megugrása, az egész világon mindenhol;

b3) A „biztos menedékhelyek” [safe havens, ti. befektetési, pénzügyi stabilitási szempontból] hiánya a valutaárfolyamok vad hullámzásához vezet, ezáltal a befektetési kedv visszaesik.

c) Óriási mértékű (jelenleginél is sokkal nagyobb) turbulencia a Közel-Keleten, konkrétan:

c1) Valószínűleg katonai hatalomátvétel és rezsim Pakisztánban, ami többé-kevésbé nyíltan fogja támogatni a tálibokat Afganisztánban;

c2) De facto tálib kontroll Afganisztán;

c3) Az USA teljes katonai kivonulása Irakból, potenciálisan Afganisztánból is;

c4) 50% valószínűséggel Izrael lebombázza Iránt, amit heves nemzetközi reakció követ Izraellel szemben;

c5) Gyenge lábakon álló rezsim Szaud-Arábiában, potenciálisan katonai puccs.

d) Következmények az Egyesült Államokon belül:

d1) Obama (és a demokraták) hazaárulás vádjával való heves démonizálása;

d2) Legjobb esetben, szűken újraválasztott Obama 2012-ben;

d3) Szélsőjobboldali nyomás katonai hatalomátvételért, aminek minimális következménye a kormánnyal szembeszegülő fegyveres milíciák széleskörű elterjedése lesz.

e) Nem amerikai-központú geopolitikai blokkok létrehozása:

e1) A Nyugat-Európa - Oroszország geopolitikai kapcsolatok megerősödése;

e2) Kína-Japán-Dél Korea geopolitikai kapcsolatok megerősödése;

e3) Dél-Amerikán belüli geopolitikai kapcsolatok erősödése Brazília vezetésével, számos jobboldali puccskísérlettel (ezeknek sikere bizonytalan)

f) Környezet: A környezetrombolás jelentősebb enyhítésének és az ellenkező irányba ható komolyabb megegyezések [counter-measures], lépések elmaradása.

3. A következő 15-25 év várható fejleményei:

a) A tőke jelentős tulajdonosainak/irányítóinak nyílt beismerése a tőkefelhalmozás jövőbeli folytatásának lehetetlenségéről, emiatt alternatív rendszerszintű modellek aktív keresése, amik ugyanakkor lehetővé tenné az előbbiek számára, hogy fenntartsák a jelenlegi rendszer három kulcsfontosságú jellemzőjét (hierachizáltság, kizsákmányolás és polarizáció).

b) A nemzetközi „baloldal” részéről viszonylag lassabb felismerése annak, hogy az aktuális kérdés nem az, hogy véget vessünk-e vagy sem a kapitalizmusnak, hanem, hogy hogyan szerveződjünk a kapitalizmust követő rendszerre, ami ekkor már kialakulóban lesz.

4. Milyen politikát folytasson a nemzetközi baloldal?

a) Sem a „baloldali” kormányok, sem a „baloldali” társadalmi mozgalmak nem lesznek a közeljövőben (következő öt év) sokkal többre képesek, mint hogy defenzív lépéseket tesznek, melyeknek fő vezérmotívuma a „fájdalom minimalizálása” kellene, hogy legyen, általában a tőkével nem rendelkező (=munkás) rétegek számára, és különös tekintettel a leginkább elnyomott és nyomorban szenvedő emberekre. Minden „baloldali” kormány továbbra is a tőkés világgazdaság kötöttségei alatt kénytelen létezni.

b) A „fájdalom-minimalizálás” konkrét intézkedései nyilván változók lehetnek, az adott állam politikai struktúrájától, illetve világgazdaságon belüli helyzetétől függően. Minden államon belül (a gazdag Északot is beleértve) szenvedni fog a következő öt évben a (tág értelemben vett) munkásosztály, és nincsen olyan program, amit mindenhol alkalmazni lehetne. A szervezett baloldal mozgalmainak érzékenynek kell lennie az alulról felfelé irányuló populáris nyomás minden formájával szemben.

c) A kritikus jelentőségű ütközet középtávon várható (következő 15-25 év). Ez a csata nem a kapitalizmusról fog szólni, hanem arról, hogy mi váltsa le a kapitalizmust mint történelmileg létező társadalmi rendszert. A jobboldali és baloldali erők az egész világon jelen vannak. Ezért az ütközet nem államok, hanem világszerte meglévő társadalmi erők között fog lezajlani.

d) Jelenleg sem a baloldali, sem a jobboldali erők nem egységesek globális szinten, mindkét táborban komoly belharcok dúlnak a helyes követendő stratégiáról.

e) Ezeknek a belharcoknak, illetve a két tábor küzdelmének a végkimenetele a jelenlegi pillanatban teljesen bizonytalan. A történelem nem áll senkinek a pártján. A végeredmény lehet sokkal jobb vagy rosszabb, mint a jelenlegi tőkés világrendszer.

f) Az alapvető munkamódszerünk a következő kell hogy legyen: (1) analitikus világosság, tisztaság kialakítása, (2) amit az alapvető erkölcsi döntés kell hogy kövessen, (3) amit pedig az intelligens és hatékony politikai cselekvés. És ez nem is olyan egyszerű.