A babáról soha nem kell lemondani
Hazánkban 120-130 ezer pár szenved olyan betegségben, ami miatt természetes úton nem lehet gyermekük. Meddőségi problémák hasonló arányban fordulnak elő nőknél és férfiaknál. Az erősebbik nemnél például a laptop ölben való használata és a mobiltelefon bizonyos helyen való tárolása biztosan nem használ a hímivarsejteknek. A lombikbébi programok valamelyike megadhatja számukra legnagyobb vágyuk „tárgyát”, egy saját kisbabát.
Önkormányzati-állami kórházban már csak egyben, a Szent János Kórházban végeznek lombikbébi és meddőség kezelési beavatkozásokat. Ezen kívül az állami ellátás keretében még két egyetemi klinika foglalkozik ilyesmivel, a többi, szám szerint nyolc intézmény a privát szférában működik, azaz az ellátás 75 százaléka történik magánklinikákon. A különböző intézetek kivizsgálási menetében, stimulációjában és szövettenyésztési munkájában vannak eltérések. Természetesen a központi szabályozásban leírt normákhoz mindenkinek tartania kell magát.
1993-ban született meg az első egészséges lombikbébi a Szent János Kórházban. Azóta több, mint négyezer gyermek látta meg a napvilágot a Budai Meddőségi Centrumban, 15 százalékuk ikerterhességből jött létre. A centrumot dr. Konc János főorvos alapította 18 évvel ezelőtt, s megalakulása óta irányítja is. Dr. Kanyó Katalin biológus-kémikussal, laborvezetővel és 22 kollégájával együtt külföldi minták alapján próbálnak meddő párokat saját gyermekhez segíteni.
– A petefészek stimulációjára több protokoll létezik, aminek az alkalmazási gyakorisága egyrészről a páciens-anyagtól, másrészt az orvos által legjobban preferált metódustól függ. A páciens ellenőrzése és annak gyakorisága a stimuláció alatt (ultrahang, vérvétel, hormon szintek) szintén az adott intézet által megtanult, kitanult séma alapján történik – mondja Konc főorvos.
Eltérés van a spermiumok előkészítése, a petesejtek, embriók különböző táptalajokban nevelése és ennek időtartama között. A petesejtek megtermékenyítésében van a hagyományos lombikbébi program, amikor 100 ezer jól mozgó spermiumot helyezünk egy petesejtre és van az ICSI program, amikor egy, a lehető legjobb minőségű spermiumot injektálunk vékony pipetta segítségével mikroszkóp alatt a petesejtbe. A két módszer használatának gyakoriságában lehet 10-20 százaléknyi különbség az egyes intézményekben.
Eltérés lehet még, hogy használ-e az adott intézet az embrió tokjának meghasítására úgynevezett asszisztált hatchinget és ha igen, milyen típust: mechanikus, kémiai vagy lézer módszert. A spermiumok előválogatására, kezelésére az in vitro fertilizáció előtt szintén vannak különleges vizsgálatok. Ilyen például a biokémiai (PICSI), a kapacitációs vagy az extrém nagy nagyításon végzett kiválasztás (IMSI).
Abban is lehet különbség, hogy hányadik napos embrió transzfert preferálja az intézet (2.,3.,5. vagy 6. nap), illetve hány embriót helyez vissza a méhüregbe. S végül hogyan ellenőrzi majd a terhesség létrejöttét.
Férfiaknál a leggyakoribb meddőségi ok az alacsony spermiumszám, a nem elég aktív mozgás, az alacsony morfológiai érték vagy az immunológiai faktor kialakulása, amikor a spermiumok összecsapódnak és ezzel csökken a megtermékenyítés lehetősége.
Súlyos ám nem annyira gyakori gond az Azoospermia (az ejakulátumban nincs spermium), ilyenkor a herebiopszia segíthet.
A férfiaknál a legsúlyosabb ártalmakat az anatómiai és más betegségeken kívül a szteroidok, a kemo- és radioterápiák okozzák, ezen kívül a drog, az alkohol és a dohányzás is ártó tényezők. A laptop hosszú időn át ölben való használata szintén ártalmas lehet, illetve a mobiltelefon tárolása a here mellett, a zsebben szintén, sőt a kocsikban lévő ülésmelegítő sem tesz jót.
A nőknél a petevezető hiánya, illetve elzáródása, az endometriosis, a myoma és az olyan fertőzések, mint például a HPV, a Chlamydia, az Ureaplasma vagy a Mycoplasma okoznak leggyakrabban terméketlenséget. Ám vannak ismeretlen eredetű meddőségek is. Ezen esetekkor konkrét okot jelenlegi tudásunk alapján nem tudunk kimutatni. Mindez akkor jelenthető ki, ha hatszori alkalommal végzett ovulációindukció és azzal kombinált inszemináció, azaz testen belüli mesterséges megtermékenyítés után sem jön létre terhesség.
Európában a fertilis korú, rendszeres házaséletet élő párok kb. 12-13 százalékát érinti a meddőség. Magyarországon ez kb. 120-130 ezer pár évente. Lombikbébi programra az érintettek kb. 15-20 százaléka szorulna, a többi esetben hagyományos orvoslással vagy egyszerűbb beavatkozással lehet gyermekhez segíteni a párt. Ilyen eljárások például a hüvelygyulladások szanálása, az endometriosis gyógyítása, a prosztata- és heregyulladások adekvát kezelése.
