A kép, amit a két jeles amerikai professzor (Bruce Bueno de Mesquita és Alastair Smith) felvázol a mai világról, nagyon finoman fogalmazva is borús.

Nem célom, semmi esetre sem, Petőfi Sándor vonatkozó művét górcső alá vonni, sem az ajánlóműfaj, sem szerény személyem nem alkalmas rá. Legyen elég annyi, hogy a mű az elmúlt bő másfélszáz évben a Petőfi-œuvre egyik legismertebb darabja maradt, gyakran változó korokban mindvégig a szavalóversenyek kiemelt kedvence, még ha a szerző valószínűleg nem számította is legfontosabb művei közé.

Mész címmel a héten jelenik meg Závada Péter második verseskönyve. Az Akkezdet Phiai nevű zenekar frontemberének első kötete, az Ahol megszakad, 2012-ben került a könyvesboltokba, s hónapokig vezette a sikerlistákat.

Ötödik éve rendezi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) az irodalmi-kultúrtörténeti programsorozatát, a KönyvTÁRlatot, melynek idei címe: Propaganda a XX. században. Kapcsolódik ez a könyvtár ősszel nyíló nagy kiállításához is, amely az I. világháború centenáriumára készül.

Szombaton ­több mint száz előadóművész lép színpadra a Papp László Sportarénában a Nemzeti Minimum nevű civil kezdeményezés koncertjén. A szervezők arra kívánják felhívni a figyelmet, hogy Magyarországon legalább negyvenezer gyerek nap mint nap nem jut minőségi ételhez, és több mint százezer fiatal rendszeresen éhezik. Bornai Tibor zenész azt mondja: tettekre kell hogy sarkalljon mindenkit a probléma nagysága.

„A mester én vagyok!” – hirdeti a kiállítás címeként az elhíresült Füst Milán-idézet. Igaz. De az is igaz, hogy a mesterré váláshoz, a mesterszerep tökéletes eljátszásához egy tökéletes segítő is kellett, akit – jegyezzük meg ezt a nevet – Hefler Erzsébetnek hívtak.

„A mindenkori kormány dolgozzon ki olyan új gyermekétkeztetési hálózatot, amellyel minimalizálni lehet az éhező gyerekek számát Magyarországon, és garantálja erre a fedezetet a mindenkori költségvetésben.” – ezzel a céllal jött létre a Nemzeti Minimum. A látvány- és díszlettervező Horgas Péter akkor indította el ezt a civil kampányt, amikor egy tanulmányban azt olvasta: ma Magyarországon legalább 40 ezer gyerek nap mint nap nem jut minőségi ételhez, és több mint százezer fiatal rendszeresen éhezik. Kiállás és kiáltás a Nemzeti Minimum szeptember 26-i koncertje a Papp László Sportarénában – több mint száz előadó-művésszel.

Cégéres gazemberek próbálják kivezetni az országot Európából, ha ez nem sikerül nekik, az azokon az önkénteseken fog múlni, akik most megmutatták: léteznek – erről Parti Nagy Lajos költő beszélt azon a felolvasóesten, amely a Színházak Éjszakáján a menekültkrízissel foglalkozott. A kora hajnalba nyúló programon színészek idéztek lapunk két újságírója: Krug Emília és Pungor András portréiból, riportjaiból is és bemutatták Kovalovszky Dániel a 168 Óra fotósának Bicskén és a Keleti Pályaudvaron készült képeit.

Tudják, hogyan szoktak kezdődni az efféle történetek? Ez elment vadászni, ez is meg emez is. Hárman. A rossz erkölcsű ügyvédnő, a tutyimutyi férje meg a gátlástalan, gazdag kliens. Aztán akad puska is, szintén három. Csak idő kérdése, hogy legyen halott a vadregényes erdélyi erdőben: van már áldozat, gyilkos, bűnsegédi cinkos és tanú.

Édesanyja Kincses Veronika, a világhírű operaénekes. Édesapja Vajda József, a Magyar Rádió Zenekarának szólófagottosa. Vajda Gergely a klarinét szak mellett dirigensként is diplomát szerzett a Zeneakadémián. Jelenleg a Huntsville-i Szimfonikusok zeneigazgatója, az Armel Operafesztivál művészeti vezetője s a Magyar Rádió Zenekarának első vendégkarmestere. Hivatásában hasonló stratégiát követ, mint kulturális közemberként.

Befejeződött Török Ferenc új filmjének a forgatása. Szántó T. Gábor Hazatérés című novellája alapján készült a forgatókönyv.

„London legütősebb vígjátéka”: így hirdeti a Centrál Színház a Ma este megbukunk című új előadását.

Életének 90. évében, szerdán elhunyt Kun Vilmos, a Katona József Színház alapító tagja, Érdemes Művész – tudatta az MTI-vel csütörtökön a teátrum. Rengeteg film-, rádió- és szinkronszerep fűződik a nevéhez, a szélesebb közönség a Szomszédok című teleregényben ismerhette meg.

Nemcsak az a baj Gorbacsovval, amit a hajdani Szojuz hívei a szemére vetnek, hogy lefegyverezte a szuperhatalmat, lemondott a hidegháborús vetélkedőben való részvételről, elengedte a szatellitállamokat, eltűrte és elősegítette a párt szétporladását és a SZU megszűntét, lepacsizott Reagennel és a Nyugattal. Nagy bajba hozta ő a kémregények szerzőit is.

Van valami abban, hogy Zeke Edit díszlet- és jelmeztervező csúcstartó. Harmadszorra tervez látványt éppen Puccini Toscájához és pont a Miskolci Nemzeti Színházban. Persze mindig más-más rendezői koncepcióhoz az elmúlt húsz évben. Most Kesselyák Gergely karmester operaolvasatához.

2015. szeptember 15-én dr. Tóth József polgármester az ünnepi köszöntőjét követően felavatta Radnóti Miklós Pozsonyi út–Radnóti Miklós utca sarkán felállított szobrát. A XIII. kerülethez „ezer” szállal kötődő költő munkásságát Baranyi Ferenc Kossuth-díjas költő, a XIII. kerület díszpolgára méltatta, megemlékezve a szobor alkotójáról, Janzer Frigyes Munkácsy-díjas szobrászról is.