Parti Nagy: Nehéz a magyaroknak a szégyen

Cégéres gazemberek próbálják kivezetni az országot Európából, ha ez nem sikerül nekik, az azokon az önkénteseken fog múlni, akik most megmutatták: léteznek – erről Parti Nagy Lajos költő beszélt azon a felolvasóesten, amely a Színházak Éjszakáján a menekültkrízissel foglalkozott. A kora hajnalba nyúló programon színészek idéztek lapunk két újságírója: Krug Emília és Pungor András portréiból, riportjaiból is és bemutatták Kovalovszky Dániel a 168 Óra fotósának Bicskén és a Keleti Pályaudvaron készült képeit.

2015. szeptember 20., 16:30

– A menekülteknek természetesen ezerszer nehezebb, de olykor a magyaroknak sem könnyű – mondta Parti Nagy Lajos költő mielőtt Magyar mesék című sorozatából felolvasott volna egyet a Színházak Éjszakáján, a budai Átriumban Filmszínházban rendezett, menekültkrízissel foglalkozó maratoni beszélgetőesten.

A Kossuth-díjas költő így folytatta:
– Nehéz például a szégyen. Hogy személyes legyek: a hazámat cégéres gazemberek, irgalmatlan és könyörtelen brigantik vezetik éppen ki Európából egy hibbant és életveszélyes nemzetvezetővel az élükön. Ha ez nem fog neki sikerülni az azokon a takaró és ásványvíz összehordó civileken fog múlni, akik most megmutatták, hogy ha csöndben is, de vannak, léteznek. Csak sajnos létezik pillanatnyilag egy többség, akik ugyanúgy mi vagyunk, mert a magyarok rossz emberek is, mint bármelyik nép – fogalmazott.

A színészek a 168 Óra két újságírójának, Krug Emíliának és Pungor Andrásnak menekültválsággal foglalkozó riportjaiból is előadtak részleteket.

Az esten saját írásait olvasta fel többek között Závada Pál, Tompa Andrea, Péterffy Gergely, Egressy Zoltán, Bodor Johanna írók, Hevesi Judit költő, és Néder Panni rendező is.

Alföldi Róbert és Bálint András Nyári Krisztián készülő, a mai krízisre rímelő, Merész magyarok című, hamarosan megjelenő könyvéből idézett. Az egyik részlet szerint „166 évvel ezelőtt több ezer menekült gyalogolt nagyjából ugyanazon az úton, amely ma is tele van az országukat elhagyni kényszerülőkkel. Csak éppen ők a maival ellenkező irányban haladtak. Magyar honvédek és a forradalmi kormány hívei, akik a magyarokat befogadó török birodalomban remélték sorsuk jobbra fordulását. Csalódniuk kellett. Nem szabadságharcosokként, hanem földönfutó, politikai kockázatot jelentő menekültekként fogadták őket és közülük több ezer főt ideiglenes menekülttáborokba zártak Vidinben, a mai Bulgária területén.”

Magács László rendező, az Átrium igazgatója, aki beszélgetett a menekültválság önkénteseivel is, azt mondta: azért szervezték a Menekülök velük én is című felolvasóestet, hogy megismerjék a folyamatokat, és azok szereplőit.

Az est dramaturgja Lőkös Ildikó, az egyik motorja, ösztönzője pedig Karácsony Ágnes lapunk vezető szerkesztője volt. Összesen 42 színész, szociológus, író, újságíró, költő, önkéntes segített, hogy a program létrejöhessen.

Itt nézheti meg a több mint négyórás programot. Parti Nagy Lajos szövege: 1 óra 38 perctől. Krug Emília írása 2 óra 28 perc 50 mp-től, Pungor András portréja 3 óra 55 perc 19 mp-től.

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.