Korszerű környezetkímélés

A magyarországi hulladéklerakók egy része igencsak modernizációra szorul. A korszerű hulladékgazdálkodási rendszer – például – a győri nagytérségben is hiánypótló lesz. A régi lerakó helyére 21. századi technológiájú hulladékgazdálkodási központ épül.

Ehhez a térséghez 112 település tartozik – Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Komárom-Esztergom megyéből. Összesen 260 ezer lakost érint a Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Projekt: megvalósulásával az itt élők évente 130 ezer tonna hulladéktól szabadulhatnak meg.

Újrahasznosítás

Kovács Barnabás, a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója a 168 Órának elmondta: a hulladéklerakó korszerűsítése azért szükséges, mert a korábbi már nem felel meg a modern környezetvédelmi elvárásoknak, ráadásul a hulladék újrahasznosításának aránya is elmarad az elvárttól. Céljuk, hogy a begyűjtött hulladéknak csupán 25 százalékát kelljen tárolni, a többit újrahasznosítják.

Az Európai Unió környezetvédelmi előírásai szerint építik föl az új központot. De a lerakó szigetelése is EU-konform lesz. Ez azt jelenti, hogy a szigetelés egy méterrel a talajvíz (vagy a felszín alatti víz) felett kezdődik, így a vízbe semmiképpen nem kerülhet szennyeződés. A lerakó tehát biztosan nem szennyez.

Kovács Barnabás hangsúlyozza azt is: az ultramodern komplexum több egységből áll, így a hulladékgazdálkodás különféle fázisait egy rendszeren belül tudják irányítani. A hulladéklerakó mellett épül egy mechanikai-biológiai kezelőmű a vegyesen gyűjtött hulladék kezelésére. Itt az éghető, környezetkímélő anyagokat különválasztják, és a közeli cementgyár energiatermelése során, illetve a környék erőműveiben is hasznosítják.

A korszerű „hulladékközpontban” úgynevezett „válogatóegység” is létesül, itt kezelik majd a szelektíven gyűjtött, újrahasznosítható anyagokat. A győri projekt kidolgozói elkötelezett védelmezői a környezetnek. Ezt mutatja az is, hogy a komplexum része lesz egy komposztáló is, ahová a külön gyűjtött zöldhulladék kerül. Ha pedig a hulladékgazdálkodási egységek kapacitása nem bizonyulna elegendőnek, a tervek szerint 2016-ban bővítik a rendszert. Mindenesetre már most két hulladékátrakó állomást is építenek – Veszprémvarsányban és Vaszarban.

Kovács Barnabás úgy véli: az új központ felépítésével minden bizonnyal kevesebb hulladék keletkezik majd. De azért tájékoztató kampányt is indítanak – a környezettudatos gondolkodás fontosságáról.

Működő rendszerek

Merthogy szelektív hulladékgyűjtés nélkül nincs korszerű hulladékgazdálkodás sem. Úgy is fogalmazhatnánk: a szelektív hulladékgyűjtés mind az új komplexum, mind az épülő hulladékátrakók hatékony működésének elengedhetetlen feltétele.

– Műszaki emberként mindig is érdekeltek a technikai újítások, modern gépek és berendezések. De ez a jövőorientált gondolkodásnak csak az egyik része. Időközben fel kellett ismernem azt is: lakossági együttműködés, környezettudatos gondolkodás nélkül mit sem ér a modern technológia – jegyzi meg Kovács Barnabás.

Hozzáteszi: nagyon kellemes meglepetés érte. Ugyanis ma már egyre többen látják be, miért lényeges a szelektív hulladékgyűjtés. De azért folytatni kell a megfelelő tájékoztatást. Kovács szerint a magyarok környezettudatosak, hatékony felvilágítással akár 80-90 százalékuk meggyőzhető a szelektív hulladékgyűjtés fontosságáról.

Ezt igazolják a tapasztalatok is: Téten és Öttevényen három évvel ezelőtt kísérleti szelektív hulladékgyűjtő rendszert alakítottak ki. S az ott élők már az első esztendőben megváltoztatták hulladékgyűjtési szokásaikat. A rendszer azóta is működik.

Egyébként a győri nagytérség hulladékgazdálkodási tervei között szerepel még újabb 339 hulladéksziget felállítása, illetve 42 hulladékudvar létrehozása. Utóbbi az újrahasznosítható hulladékok mellett olyan speciális anyagokat is fogad, amelyeknek nincs kijelölt helyük a szigeteken és a hulladékgyűjtő edényekben. A szigeteken és udvarokon a lakosság ingyen helyezheti el a szemetet.

A házak szemétszállítása pedig „teljesítményalapú” lesz. Vagyis: csipet helyeznek el a kukákon, amely ürítéskor aktiválódik. Így a szemétszállítás mennyiségétől függ a havi számla. Megéri tehát környezettudatosnak lenni: kevesebbet kell fordulnia a szemétszállító járműnek, ha a kijelölt szigeteken szelektíven gyűjti a lakosság a háztartási szemetet. Mindemellett a járműpark is bővül: a meglévőkön kívül további harminc jármű gyűjti és szállítja a hulladékot.

Győr sűrűn lakott területein is bővülnek a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségei. A családi házas övezetekben pedig bevezetik az úgynevezett „kétkannás rendszert”, amely a biológiailag lebomló és a maradék vegyes hulladék szétválasztására szolgál.

A Győr-Sashegyen épülő lerakó- és hulladékkezelő komplexum jövő márciustól már működik – de akkor még kísérleti jelleggel. „Nagyüzemi” működését 2011-től kezdi meg. A beruházás összköltsége 9,5 milliárd forint, amelyből 6,5 milliárd európai uniós társtámogatás.

Térségi szinten

Ugyancsak európai uniós forrásból korszerűsítik – egyebek mellett – a dél-magyarországi hulladékgazdálkodást. A Mecsek–Dráva Szilárd Hulladékkezelő Rendszernek fontos szerepe lesz a felszíni és a felszín alatti vizek megóvásában. A projektet környezetvédelmi rendelet is indokolja: e szerint térségi szinten modernizálni kell a környezetet és a lakosságot is folyamatosan veszélyeztető régi, műszakilag nem megfelelő szilárdhulladék-lerakókat. Összesen kilencven újul meg ebben a térségben.

A dél-magyarországi hulladékgazdálkodási projekt megközelítőleg 6,9 milliárd forintból valósul meg, amely teljes egészében európai uniós támogatás.