Kora középkori falu az érsekség kertjében?
10-11. századi település nyomára bukkantak a régészek az egri érseki palota kertjének részleges feltárása során. Hogy Eger egyik kora középkori központjáról van-e szó, csak további feltárás tudná tisztázni – írja a műemlékem.hu magazin.
„Amikor a kutatást elkezdte a Visegrádi Mátyás Király Múzeum a Heves Megyei Múzeum megbízásából, mint a Magyar Nemzeti Múzeum Középkori szakmúzeuma, arra számítottunk, hogy egy késő középkori utca részletét sikerül majd feltárni. Késő középkori épületet nem találtunk, leszámítva egy valószínűleg a török korban épült és leégett faházat, azonban a fellelt kora középkori cserépanyag legalább ennyire fontos a település múltja feltárásának szempontjából” – mondta el a műemlékem.hu magazinnak Buzás Gergely, a Visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója.
A régészek azért remélték, hogy a késő középkori Eger egyik utcája futhatott a kertben, mert írásos adatok maradtak fenn arról, hogy amikor a püspökség (érsekséggé csak a 19. század elején emelték) a török hódoltság után visszaköltözött a városba, régi házakat kapott meg: ezekre épült a ma látható érseki palota. Mivel egy uniós program keretében a barokk épületet felújítják, sor kerülhetett a palotában a régészeti feltárásokra és a falkutatásokra, amely során találtak a barokk kornál korábbi épületrészleteket, több faragott, festett középkori kőre pedig másodlagosan beépítve bukkantak rá a palota falaiban.
„Logikus volt a feltételezés, hogy ha a mai palota egy hajdani házsorra épült, szemben vele visszabontott alapokat, vagyis egy másik házsort találunk majd” – jelentette ki Kováts István, a visegrádi Mátyás Király Múzeum munkatársa, feltárásvezető régész. „Azonban itt nem voltak késő középkori falak. Valószínű, hogy egyáltalán nem volt ezen a helyen késő középkori beépítés, ez a terület a mostani főutca házainak hátsó kertje volt. Persze mivel mi az érsekség megbízásából, a beruházás előtt kötelező feltárást végeztük el, csak a megadott helyen kutathattunk.”
A késő középkor hiányáért a kora Árpád-kori leletek jelenthetnek kárpótlást. A cseréptöredékekre két és félméteres mélységben találtak rá.
„Az elsődleges vizsgálatok alapján a 10-11. századból származnak, pontosabban csak később lehet majd datálni őket” – jelentette ki Merva Szabina, kora középkoros régész. „A viszonylag nagy tömegük arra utal, hogy nem szórványleletről van szó, hanem egy településhez tartozhatnak.”
Plébániatemplom a székesegyház helyén: cikk folytatása a
műemlékem.humagazinbanFotó, szöveg: Kovács Olivér
