Korlátozták vagy törölték a Facebook profilját? Mutatjuk, hova forduljon!
Arra ébredt reggel, hogy korlátozta a profilját a Facebook, törölték a bejegyzését vagy hozzászólását a közösségi médiában? Nem tudja, miben vétett, mert az illetékes szolgáltató nem indokolta a döntését? Augusztus óta ilyen esetben egy peren kívüli vitarendezésre létrehozott, szakmailag független testülethez, az Online Platform Vitarendező Tanácshoz (OPVT) lehet fordulni.
Az online platformok indoklás nélküli vagy tisztázatlan döntéseivel szembeni felhasználói fellépés elősegítésére, a szolgáltatók felhasználókat érintő egységes szabályok közé szorítása érdekében alkották meg a digitális szolgáltatásokról szóló EU-rendeletet (DSA), amely 2022 novemberében lépett hatályba. A szabályok alól a Facebook sem bújhat ki.
„A DSA célja ugyanis egy olyan jogi keretrendszer megteremtése, amely biztonságos, kiszámítható és megbízható online környezetet hív életre az online felhasználók biztonságának, az alapvető jogok védelmének és az innovációnak a garantálása mellett”
– magyarázza Hegedűs Eszter, a Jaczkovics Ügyvédi Iroda szakértője az Indexnek.
Ezután köteles indokolni a Facebook, ha korlátoz egy fiókot vagy töröl egy hozzászólást
E célok érdekében a DSA a közvetítő szolgáltatókra számos rendelkezést vezetett be. Közvetítő szolgáltatónak minősülnek az online platformok, így a közösségi média, a tartalommegosztó – ideértve a videómegosztó – oldalak, a webáruházak, az online utazási és szállásplatformok is. Vagyis az olyan felületek, ahol a felhasználók különböző tartalmakat tehetnek közzé.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Tech-Tudomány
2024. május 25., 13:58
Keleti Arthur kibertitok-jövőkutató szerint a mesterséges intelligencia már nagyon közel jár, bizonyos szempontból már le is körözte az emberi képességeket.
Életmód
2024. május 16., 15:16
Súlyos gondban lehet a Meta: a Facebook és az Instagram is függőséget okozhat. Vizsgálat indult.
Szórakozás
2024. május 7., 12:20
Az 55 év felettieket is beszippantotta a közösségi média. Többet nyomkodják a Facebookot, mint amennyi időt tévénézéssel vagy családi programokkal töltenek, 61 százalékuk szokott podcasteket hallgatni vagy nézni, és közel egyharmaduk volt már címzettje szexuális tartalmú üzenetnek.
Az EU-rendelet arra kötelezi a szolgáltatókat, hogy a felhasználó által közzétett tartalom láthatóságának korlátozása, annak eltávolítása, az ahhoz való hozzáférés megszüntetése, hátrasorolása, az adott felhasználói fiók (profil) felfüggesztése, megszüntetése tárgyában hozott döntéseiket indokolják. Azt a felhasználót is köteles a tartalom-szolgáltató értesíteni, aki jogellenesnek vélt tartalmat jelentett. A törlésére irányuló kérelmet elutasítását is indokolni kell ezután.
„Vagyis a szolgáltatóknak egyértelmű és konkrét magyarázatot kell adniuk arra nézve, hogy ezen intézkedéseik meghozatalára mi vezetett, az adott tartalmat miért tekintik összeegyeztethetetlennek a szolgáltatási feltételeikkel, avagy azt miért tekintik jogellenesnek, illetve ha a bejelentés a másik oldalról érkezik, akkor azt miért tekintik jogszerű tartalomnak”
– magyarázza Hegedűs Eszter.
A szolgáltatók belső panaszkezelési rendszert hoznak létre, és első körben ennek mentén igyekeznek rendezni a vitás kérdéseket. Amennyiben a szolgáltató döntésével kapcsolatos vitás kérdések így nem hoznak minden fél számára megnyugtató választ, lehetőség van független szakmai testülethez fordulni a vitarendezés ügyében.
Ilyen peren kívüli vitarendezésre felhatalmazott, szakmailag független testület Magyarországon az Online Platform Vitarendező Tanács (OPVT), amely 2024. augusztus 29-én kezdte meg működését. A tanácsot kilenc jogász alkotja.
Ha a felek között nem jön létre megállapodás, akkor a felek által előterjesztett tények, adatok és bizonyítékok vizsgálata alapján – szükség esetén szakértők bevonásával – háromféleképpen dönthet:
- megalapozatlanság esetén elutasítja a kérelmet,
- ha a kérelem megalapozott, és az érintett online platformot üzemeltető szolgáltató előzetesen alávetette magát az OPVT döntésének, akkor kötelezést tartalmazó döntést hoz,
- ha a kérelem megalapozott, de az érintett online platformot üzemeltető szolgáltató előzetesen nem vetette alá magát az OPVT döntésének, akkor ajánlást tesz.
Vagyis az OPVT kötelező döntést csak abban az esetben hoz, ha a kérelem megalapozott, és az érintett szolgáltató az eljárás kezdetekor vagy legkésőbb a döntés meghozataláig a testület döntését magára nézve kötelezőként ismeri el. Ellenkező esetben a tanács ajánlást tesz.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: AzamKamolov via Pixabay)
