Rendhagyó örökség: így született meg a közösségi lovarda, ahol a legfontosabb az összefogás és a jókedv
Tanítványaira hagyta lovardáját Pakscha Karolina lovas és világutazó. A tanítványok és a szülők egyesületet hoztak létre az örökség fenntartása érdekében, és társadalmi munkában fejlesztik szívvel-lélekkel a csömöri Mosoly Tanyát.
Hogy mi az a Mosoly Tanya? Ha a száraz tényekből indulunk ki, azt kell mondjuk, hogy egy lovarda Csömörön, ám ez közelről sem fedi a valóságot. A Mosoly Tanya egy közösség Csömörön, akiknek a lovakkal való foglalatosság rendszerezi a mindennapjait. Végül a Mosoly Tanya örökség, amit egy nem mindennapi lovas és világutazó, Pakscha Karolina hagyott örökül a tanítványainak.
A Mosoly Tanya nehéz és csodálatos örökség
A Mosoly Tanya megálmodója, Pakscha Karolina neve nem ismeretlen a lovas közösségekben. A lengyel-magyar családba született lovasoktató Budapesten nőtt fel. A huszár felmenőkkel is büszkélkedő Pakscha kicsi kora óta megmagyarázhatatlan vonzalmat mutatott a természet és a lovak iránt. Már gyermekként tudta, hogy a lovak körül forog majd az élete. A másik szenvedélye az utazás volt, számos alkalommal szervezett lovastúrákat Magyarországon, Lengyelországban, Erdélyben és Macedóniában. Mindig kereste a lehetőséget, építette álmát, hogy saját lovardája lehessen. Végül sikerült Csömörön megvásárolnia egy tanyát 2016-ban, mely a Mosoly Tanya nevet kapta. Különös név, amely tükrözi Pakscha Karolina végtelen pozitív szemléletét, életörömmel telt kisugárzását. Tanítványai szerint „Karol”-nak mindig volt egy mosolya, amitől szebb és jobb lett egy nehéz nap. 2018-ban aztán a Mosoly Tanyán Karol megnyitotta saját lovasiskoláját. Oktatói tevékenysége közösséggé formálta a tanítványait és azok szüleit.
A Mosoly Tanya történetét azonban már nem ő írja. 2021-ben az élet közbeszólt, a szeretett és megbecsült, világjáró lovasoktatót alig 40 évesen egy olyan útra hívta, ahonnan nem térhetett többé vissza.
Mindenki Karolja elment ugyan, de végakaratának megfelelően a Mosoly Tanyát arra a közösségre hagyta, amelyet ő hívott életre. Azóta a lovardát az egykori tanítványok és szüleik akarata, szeretete tartja fenn, létrehoztak egy civil szervezetet, a Pakscha Karolina Mosoly Lovas Egyesületet, hogy a fenntartáshoz szükséges jogi és pénzügyi feltételeket megteremtsék.
(Fotó: Pakscha Karolina Mosoly Lovas Egyesület)
A Mosoly Tanyát a szülők és tanítványok önerőből tartják fenn
Az örökség nem veszett el, az egyesület keretein belül létrejött a közösségi lovarda, ahol a tagok szinte minden szabadidejüket a tanyának szentelik. Karol gyerekkori barátja, Major Edina azt mondja, „Karoltól kapott alapokon és elvek szerint folytatódik a tanya élete és nem véletlenül lett »mosoly« a tanya neve. Itt a legfontosabb az összefogás, a pozitív hozzáállás és a jókedv. Egymást segítve haladni a cél felé, ami lehet akár egy lovas versenyen való eredményes szereplés vagy egy új beálló építése a lovaknak. Ennek a kivételes hozzáállásnak az egyik legjobb példája, hogy a mai napig úgy vannak ellátva a lovak, hogy a hét napjait elosztják egymás között a csapattagok, és minden nap más vállalja a lovak körüli munkákat. Aki idejön lovagolni, egy befogadó közeggel találkozik, ami akár a második családjává válhat, ha ő is így szeretné. Karolinának fontos volt a megfelelő szakmaiság is, ami szintén jelen van a mai napig. Több olyan edző tart rendszeresen foglalkozásokat a lovardában, akik nagyon magas szinten tanítják a lovaglást és a lóval való együttműködést.”
(Fotó: Pakscha Karolina Mosoly Lovas Egyesület)
Pakscha Karolina emlékét több módon is őrzi a közösség.
„Karol lénye, szellemisége ott van mindenhol a tanyán, az utolsó homokszemben is ott van velünk. A lovarda elején található nagy jurtában fotók, könyvek, tárgyak emlékeztetnek rá, és minden évben megrendezésre kerül az Ő emlékére egy több napos túralovaglás is, a Karolina emléktúra” – avat be a részletekbe a gyerekkori jóbarát.
(Fotó: Pakscha Karolina Mosoly Lovas Egyesület)
Gali Katalin hat évvel ezelőtt kezdett Pakscha Karolinánál lovagolni, azt mondja, nem csak a lovaglás tetszett meg neki, hanem a fantasztikus csapat és a légkör is, amihez azonnal lehetett kötődni.
„Így amikor megtudtam, hogy Karol bennem is gondolkodott mikor próbálta összeállítani azt a csapatot, akik ha elfogadják a felkérést, képesek lesznek tovább vinni az álmait, gondozni a lovait, rögtön igent mondtam. Nem múlik el úgy nap, hogy ne gondoljak hálával erre, hogy ne érezzem magam végtelenül megtisztelve ezért a bizalomért.
Kaptam egy új családot. Mindennapjaim része lett a Tanya. Csodás érzés ez az összefogás, ami a mai világban már szinte elképzelhetetlen.
Karol minden nap itt van velünk. Ha versenyre készülünk, mindig kérjük, hogy segítsen. A verseny végén reméljük, hogy nagyon büszke ránk és a lovaira. Ha építünk a tanyán valami újat, azon gondolkodunk, vajon tetszik-e neki? Ha bulizunk a tanyán, mindig meghallgatunk egy zenét, ami számunkra Karol száma. Olyankor kicsit sírunk, összeölelkezünk és megerősítjük egymást abban, hogy ennek sosem lesz vége” – mondja.
A gyerekek a sok dicséret mellett az ottalvós táborok és a cuki cicák miatt is szeretnek a Tanyára járni
Földesi Eszter a kislányával, Lilivel jár a Mosoly Tanyára. Bár kezdetben a gyerekei tanultak itt lovagolni, ma már Eszter is igyekszik elsajátítani a lovaglás csínját-bínját.
„Mi egy szerencsés véletlennek köszönhetjük, hogy rátaláltunk erre a lovardára, és ezért nagyon hálásak vagyunk, mert itt a családunk minden tagja jól érzi magát, a gyerekeink egy szuper környezetben tanulnak lovagolni, a közösség összetartó és elfogadó. A nagyobbik lányunk megkap minden támogatást, hogy jól szerepeljen a versenyeken, a kicsi örömmel tanulgatja a lovaglást. Rengeteget tanulunk a lovakról, lótartásról, a lovas életről és a közösségnek köszönhetően beszívott minket ez az életmód.
Nekem egy régebbi rossz tapasztalatom miatt elment a kedvem a lovaglás megtanulásától, de a Mosoly Tanyának köszönhetően tavasszal elkezdem újra megtanulni”
– mondja, majd hozzáteszi, hogy nem csak lovagolni tanulni járnak a Mosoly Tanyára.
„Most a legidősebb ló, Sahib reggeliztetésében veszünk aktívan részt, de edzések alatt is szívesen segítünk ha kell, akár trágyázásban, akár más feladatokban, és ha van közösségi tanyaszépítés, akkor oda is szoktunk menni” – meséli a 9 éves Lili anyukája.
(Fotó: Pakscha Karolina Mosoly Lovas Egyesület)
„Azért szeretek ide járni, mert nem rúgnak a lovak, és változatosak az edzések, mindenki kedves, sokat dicsérnek” – mondja Lili, aki arra a legbüszkébb, hogy első helyezett lett a Csömör kupa kezdő ügyességi kategóriában.
A szintén 9 éves Terebesi-Tóth Réka fél éve lovagol a Mosoly Tanyán.
„Itt volt az első ottalvós táborom, ahol nagyon sokat nevettünk, esténként táncoltunk. Itt nagyon sokat tanultam a lovakról. Mindenki kedves volt és barátságos. Legjobban a váltóversenyt, a lovastornát és a ló szépségversenyt szerettem” – idézi fel az emlékeit.
„Szeretem, hogy a lovaglás előtt nekem kell ápolni a lovacskát és lovaglás után is maradhatok, ameddig akarok. Minden gyereknek ajánlom, mert két cuki cicát is lehet simogatni a lovak mellett” – mondja Réka.
(Fotó: Pakscha Karolina Mosoly Lovas Egyesület)
A 13 éves Szűcs Milán a kezdetektől az egyesület lovasa, aki szép eredményekkel büszkélkedhet. Legutóbb az egykori olimpikon, Göttler Vilmos csapatába válogatták be, akikkel a Tóth Béla Regionális Döntő díjugrató csapatversenyét nyerték meg a Nemzeti Lovardában.
„Az újonnan érkezőket is nagy nyitottsággal fogadjuk.
Azért szeretek ide járni, mert ha kicsit rosszabb kedvem van, akkor mindig felvidulok, mindenki mosolyog és kedves. Sokat tanulhatok a kedves, viszont alapos edzőktől. Gyorsan tudok fejlődni a lovaglásban"
– árulja el, miért ragaszkodik a Mosoly Tanyához.
(Fotó: Pakscha Karolina Mosoly Lovas Egyesület)
„Általában amikor megérkezek a lovardába, akkor első utam a kiscsikómhoz vezet, akivel nagyon szeretek foglalkozni, mert hihetetlen fejlődéseken megy keresztül. Majd kiválasztok egy már fejlett lovat, akivel tudok lovagolni vagy a pályán, vagy kimegyek a többiekkel terepre. Szeretek csak kifeküdni a fűre. Nézem a ménest. Majd segítek a többieknek amiben kell, megetetünk és élvezzük a lovarda levegőjét” – avat be a részletekbe.
A Pakscha Karolina Mosoly Lovas Egyesület jóval több mint örökség. Egy olyan lovarda, ahová jó kötődni, mert a szakmaiság mellett a pozitív életszemlélet az érték. Az Egyesület szívesen várja a lovagolni vágyókat, és azokat is, akik akár önkéntes munkával, akár adománnyal vagy az adó 1 százalék felajánlásával támogatnák, hogy ez a nem mindennapi közösség fenn maradhasson.
(Kiemelt képünk forrása: Pakscha Karolina Mosoly Lovas Egyesület)
