Tompos Kátya emlékének játszik a szerepét továbbvivő színésznő: Ez a szerep Kátyáé, az ő ruháiban lépek színpadra
Tompos Kátya játszotta annak idején a My Fair Lady-ben Eliza Doolittle-t Alföldi Róbert oldalán a Centrál Színházban, a szerepben most Balla Esztert láthatjuk.
Balla Eszter nagyinterjút adott a WMN.hu-nak, amiben sok más téma mellett szóba kerül Tompos Kátya is, hiszen amikor az idén májusban elhunyt színésznő megbetegedett, Balla Eszter vette át a szerepet.
Balla Eszter így emlékezik Tompos Kátyára
Balla Eszter már egy tapasztalt Eliza Doolitle, hiszen a My Fair Lady címszerepét eljátszotta már egyszer húsz évvel ezelőtt a Kaposvári Csiky Gergely Színházban. Arról, hogyan kapta meg és hogyan játssza most újra ugyanezt a szerepet, a 44 éves, három gyermeket nevelő színésznő a következőket mondja:
„Az az igazság, hogy negyven év felett ezt a szerepet nem igazán szokták kiosztani, így amikor Puskás Tamás hívott, vissza is kérdeztem azonnal, nem nyomott-e félre a telefonon. Ő úgy gondolta, megfelelek a feladatnak, én meg megbeszéltem magammal, hogy fizimiskára talán még beleférek ebbe a szerepbe. Persze sajátos helyzet volt, Tompos Kátya betegsége, illetve Ágoston Kati várandóssága is közrejátszott benne. A mai napig nem is tekintem teljesen sajátomnak, akkor sem, ha közel áll a szívemhez: ez a szerep Kátyáé, neki készült, az ő ruháiban lépek színpadra. Minden este úgy megyek fel, hogy az ő emlékének játszom.”
Balla Eszter hozzáteszi mindenesetre, hogy a korábbi, kaposvári tapasztalatok még ennyi év távlatából is megkönnyítik most számára, hogy Eliza Doolittle-t játssza Alföldi Róbert Higgins professzorának oldalán. Balla Eszter idén nyáron csatlakozott a Centrál Színház társulatához.
Alföldi Róbert így emlékezett Tompos Kátyára
Amikor Tompos Kátya idén május végén elhunyt, rengeteg megemlékezés érkezett a barátoktól, kollégákról, és természetesen Alföldi Róbert is írt a Facebookon. Alföldi Róbert megemlékezésében a következők olvashatók:
„KÁTYENKA – mindig így hívtalak, most sem máshogy….
…próbálok itt szép, méltó nekrológot írni Rólad,
de az úristennek sem megy…
annyi minden lesz újra valóságos a múltból, és annyira kevés mégis ahhoz, ami történt.
Minden semmi ahhoz képest, hogy meghaltál, édesem.
De itt van előttem, ahogy a József Attila Színház művészbüféjében megkérdeztelek, nem tudom már mikor, hogy jönnél-e a Bárkába.
És jöttél... és ahogy így jönnek elő az évek, a közös évek, emlékek, rájöttem, hogy az elmúlt 20 év legfontosabb pillanataiban, időszakaiban ott voltál.
Szövetséges voltál.
Erről persze soha nem beszéltünk, de így volt. Köszönöm.
És persze, hogy Elizát is… köszönöm…
tegnap játszottuk… de jó, de jó, hogy ma nem…
Hullámokban tör rám a fájdalom. Hullámokban tör rám a sírás…
…nem értem én ezt a világot…
itt valami nem stimmel…
…nézek ki az ablakon.
Ömlik az eső.
Az angyalok nem sírnak.
Zokognak.”
(Kiemelt kép: a Centrál Színház Instagramja)