Felfedezték az agyméret titkát
Ha egy állatnak különösen nagy az agya, az magas fokú intelligenciára, ügyességre utal: ebbe a csoportba elsősorban az emlősök, köztük is leginkább a főemlősök, fogascetek, kutyafélék tartoznak. Biológusok most felfedték, miért épp ők: a főszerepet az e fajokra jellemző anyai gondoskodás játssza.
Vera Weisbecker, a németországi Friedrich Schiller Egyetem és Anjali Goswami, az angliai Cambridge-i Egyetem kutatói csaknem kétszáz erszényes és több mint négyszáz méhlepényes emlős agyméretét hasonlították össze. A két csoport csak távoli rokona egymásnak, és egymástól függetlenül alakult ki körükben a nagy agy.
Az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában közzétett eredmények szerint minél tovább fejlődhet az anyaméhben az utód, illetve táplálja az anyja, annál nagyobbra nőhet az agya – írja az MTI.
Az eddigi elképzelések szerint az intenzív anyagcsere is fontos tényezőnek számított a nagy agy kifejlődése szempontjából. E feltételezés azonban csak részben helytálló – magyarázta az emlősök agyfejlődésére szakosodott Weisbecker a Der Standard című osztrák napilap internetes kiadása szerint (www.derstandard.at). Az agy fokozott anyagcseréje csak a méhlepényeseknél függ össze a nagyobb agymérettel, míg a szoptatás ideje és az alom nagysága mindkét csoportnál szerepet játszik.
A méhlepényes emlősök intenzív anyagcseréje valószínűleg csak azért függ össze az agymérettel, mert az utódoknak sokáig közvetlen kapcsolatuk van anyjuk anyagcseréjével, és így abból jobban profitálnak. A tápanyagok közvetlen átvitele lehet annak is az oka, hogy a méhlepényesek lényegesen rövidebb ideig szoptatnak az erszényeseknél, amelyeknél a méhlepény csak pár napra fejlődik ki. Ezt alátámasztja, hogy csak az óriási aggyal rendelkező főemlősök utódgondozási ideje éri el az erszényesekét – véli Weisbecker.
A biológusok mellesleg azzal az igen elterjedt előítélettel is felszámoltak, miszerint az erszényesek agya különösen kicsi. Épp ellenkezőleg, a kisebb erszényesek átlagos agymérete viszonylag nagy. Az eddigi félreértés azon alapult, hogy a főemlősök hatalmas agya miatt nagyobbnak tűnt a méhlepényesek átlagos agymérete.
