Babiloni pecsétnyomó került elő
Hammurápi babiloni uralkodó korából származó ékírásos pecsétnyomót tártak fel osztrák régészek Egyiptomban.
A kairói Osztrák Régészeti Intézet és a Bécsi Egyetem Egyiptológiai Intézetének szakemberei az Egyiptomot leigázó ókori pásztornép, a hükszoszok fővárosában, Avarisz, a mai Tell-ed Dabaa környékén végeznek feltárásokat - olvasható az Egyiptomi Állami Információs Szolgálat honlapján.
Záhi Havvász, a Legfelsőbb Régészeti Tanács főtitkárának bejelentése szerint az égetett agyagból készült pecsétnyomó név szerint megemlíti a Kr.e. 1792 és 1750 között uralkodó Hammurápi babilóniai királyt. A közelmúltban egy hasonló pecsét került elő a térségben – írta az MTI.
"Az első pecsétnyomóra Hian, a Kr. e. 1653-1614 között uralkodó hükszosz király palotájának romjai között leltünk" - nyilatkozta Záhi Havvász.
Manfred Bietak, az egyiptomi osztrák régészeti misszió vezetője szerint ez a két legrégebbi babilóniai pecsétnyomó, amelyet Egyiptomban találtak, s így óriási jelentőséggel bírnak. Az el-Amarnában, Ehnaton fáraó egykori székhelyén feltárt hasonló pecsétnyomók 150 évvel későbbiek.
Mint az osztrák régész rámutatott, a két pecsétnyomó azt jelzi, hogy a hükszoszok, amelyek a Kr. e. XVII. században törtek be Egyiptomba, s csaknem egy évszázadra megvetették lábukat a Nílus-parti birodalomban, távoli vidékekkel, így Babilonnal is kereskedtek.
Hammurápi, az óbabilóniai dinasztia VI. uralkodója, kinek sikerült Mezopotámia csaknem teljes területét ismét egy uralom alatt egyesítenie, Babilont a térség vezető politikai és kulturális hatalmává tette. Nemcsak sikeres hódító, hanem tehetséges állam- és gazdaságszervező is volt: megszervezte a birodalmi közigazgatást, az elnéptelenedett területeken csatornákat ásatott és telepeseket küldött oda.
Nevéhez fűződik a világ első írott törvénykönyveinek egyike, amelyet egy 1901-ben előkerült 2,4 méter magas kősztélének köszönhetően ismert meg az utókor. A 282 szakaszból álló akkád nyelvű gyűjtemény a megelőző korok szokásjogát és az egykorú vagy korábbi ítéleteket foglalta össze. Hammurápi a törvénygyűjteményben szabályozta az igazságszolgáltatás rendjét, a peres eljárás menetét, a bírák kötelességeit. Részletesen szabályozta az adósjogot és a földbirtoklási viszonyokat, a monogám házasságot pártolta, rögzítette a jegyességi szerződésre, a jegyajándékra, a válásra és az örökbefogadásra vonatkozó szabályokat.
