A sumer ősmagyarokat ferde szemmel nézik a finnek?

Mi a bajuk a finnugor rokonsággal azoknak, akik elvetik? Általában szellemi, ideológiai, történelmi és világnézeti motívumok is munkálnak a háttérben – vélte Juhász, aki szerint közös vonásuk pusztán annyi: elutasítják a finnugor eredetet, emellett szinte bármilyen nyelvvel rokoníthatják a magyart. Az ilyen „elméletekben” szinte semmi közös nincs, nem is reflektálnak egymásra.

„Nem is elméletekről van szó, hanem sajátos módon készülő szómagyarázatokról. Szójegyzék vagy szótár alapján kiírják a hasonló kifejezéseket és megpróbálnak valamilyen rendszert fölfedezni. Előzetes elképzelések alapján dolgoznak, hogy a magyar a kazahhal netán a sumérrel rokon – ehhez gyűjtögetnek példákat,” mondta a nyelvtörténész.

Távol a tudománytól

Az ilyen módon készülő összehasonlítások azonban nem módszeresek, nagyrészt nélkülöznek minden tudományos alapot. Néha ugyanakkor megpróbálnak tudományos köntösben jelentkezni: hivatkozások találhatóak bennük, hangtörvényeket, jelentésmagyarázatokat igyekeznek felállítani. „Ezek azonban különböző módszertani hibáktól terhesek,” mutatott rá Juhász.

A nyelvtörténész elmondta: hallgatói a nyelvrokonsággal kapcsolatban változatos elképzelésekkel érkeznek a középiskolából. Nem a nyelvtanároktól hallanak furcsa elképzeléseket, mert „ők rendesen tanítják a tudományt”. Elmondása szerint inkább más oktatók, történelem-, biológia-, netán testneveléstanárok azok, akik szaktárgyuk kereteit átlépve beszélnek ilyen áltudományos elméletekről.

A matematikához, kémiához vagy biológiához hasonlóan a nyelvtudomány is évszázadok alatt fejlődött azzá, ami, figyelmeztetett Juhász. Véleménye szerint ugyanúgy figyelembe kell venni bizonyos módszertani eszközöket a nyelv esetében is. „Legelőször azt kell felismerni: nem világnézeti vagy hitbéli dolog, ha valaki a finnugor elméletet vallja – ez a tudomány tárgykörébe tartozik,” szögezte le.

Hová fajulhat, ha sokan és sokáig hangoztatják: finn és magyar nem is rokon?

A tudománytalan dolgok általában veszélyesek lehetnek, mutatott rá a nyelvtörténész, aki egy, a tudományos szférán túlmutató vonatkozásra hívta fel a figyelmet. Véleménye szerint a finnugor elmélet tagadása mögött általában nyelvi, nemzeti és kulturális ideológiák húzódnak meg.
„Egy idő után úgy vetődik fel a kérdés, hogy nem jó hazafi, aki azt mondja: a magyar és a finn rokonok. Hazafiassági skálát állapítanak meg a nyelvrokonsággal kapcsolatban. Nagyon furcsa ezt ma szemlélni. Miért kevésbé jobb magyar az, aki Európa egyik kultúrnemzetéhez próbál igazodni? És miért jobb magyar az, aki a kazak embert emeli keblére és azt mondja: te vagy az igazi ősmagyar?”

Ferde szemmel néznek a finnek?

Juhász szerint a finnek furcsálkodnak, mikor azt látják, hogy a magyarok inkább a sumer vagy a japán rokonságot preferálnák. Egy idő után talán azt mondják majd: ha a magyarok inkább a puszta felé szeretnének tájékozódni, ám legyen...
A tény azonban, hogy az utóbbi évtizedben egyre erősebben hallani a finnugor elmélet elutasítóinak hangját, nincs feltétlenül összefüggésben azzal, hogy a finnek sem forszírozzák velünk a közelebbi rokonságot.

A finn kapcsolat

Kétségtelen: Finnországban is létezik egy olyan irányzat, amely szerint nem föltétlenül kell a magyarokat, vagy más finnugor népeket közeli rokonoknak tekinteni. A nyelvtörténész megjegyezte: másfajta rokoni fokozat van magyar és a finn, cseh és szlovák, vagy norvég és dán között.
„A finneknél is létezik olyan elképzelés, amely szerint az őshaza kutatásában nem feltétlenül kell elmenni az Urálig. Ők is ki tudják színezni úgy az őstörténetüket, hogy tőlük indult ki az összes finnugor nép történelme. Tény, hogy ők képviselik nyelvileg a legarchaikusabb állapotot,” mondta.

Juhász ugyanakkor elismerte, hogy a finnugor elmélet tagadásának valóban vannak politikai vonzatai is. Véleménye szerint a magyar politikai palettán van egy viszonylag erős elköteleződés a szélsőjobb oldalon a finnugor elmélet elutasítására.

„Nem lenne szabad, hogy a magyar nyelv ügyét bármiféle politikával összehozzuk,” szögezte le.