Orbán Viktor nagy álma teljesült: a legutóbbi amerikai elnökválasztás óta remélt találkozója most végre megvalósult, fogadta Donald Trump. Ráadásul a megbeszélés számára a lehető legjobbkor, a politikailag és gazdaságilag is kulcsfontosságú európai parlamenti választások hajrájában jött. Ennek megfelelően már most látszik: amit belpolitikailag ebből a diplomáciailag meglehetősen röpke ideig tartó eseményből Orbán Viktor kihozhat, azt ki is hozza.

Saját pártcsaládjával szemben folytat kampányt az európai parlamenti választás közeledtével Orbán Viktor. Hivatalosan hangoztatott célja az Európai Néppárt új jobboldali szövetségi rendszerének kialakítása, de ehhez eddig egyetlen más néppárti politikus sem adta a nevét.

Van-e valami sorsszerű abban, hogy Donáth Ferencnek, a Nagy Imre-per másodrendű vádlottjának, a múlt századi magyar történelem egyik fontos szereplőjének előbb a fia, majd az unokája is politikai pályára lépett?

A Kossuth-díjas művész, Prima Primissima közönségdíjas, a nemzet színésze a napokban ünnepelte 85. születésnapját.

A főpolgármesteri kampány központi eleme lett a Liszt Ferenc repülőtér forgalomnövekedéséből adódó környezeti terhelés. Tarlós István és Karácsony Gergely is új helyre költöztetné a gyakori és olcsó fapados járatokat, miközben ezt 100 kilométeres körzetben korlátozza a 2005-ös privatizációs szerződés.

Tíz éve, hogy Bajnai Gordont kormányfővé választotta a parlament. A 168 Óra ebből az alkalomból a Frontsebészet – A köztársaság utolsó kormánya című könyvvel jelentkezik, amely bemutatja azt az egy esztendőt, ami után a gazdasági és társadalmi csőd közelében tántorgó országot a Bajnai-kormány egyensúlyba állította.

A pünkösd előtti napokban Csíksomlyóra látogat Ferenc pápa. Az Orbán-kormány által a kereszténység védőbástyájának titulált Magyarország helyett az ortodox többségű Romániában találkozik a magyar katolikus hívekkel.

Különösebben nem is titkolják az érintettek, hogy a Fidesz néppárti tagságának felfüggesztése nem oldott meg semmit. Orbán Viktort a saját propagandája győztesnek kiáltja ki, hiszen mindig ezt teszi.

Moldova örök. Akkor is jelen van a magyar glóbuszon, ha az általa képviselt nézetrendszer nem mondható a legmodernebbnek. Kitartott hőse, Kádár János mellett azokban az időkben is, amikor a közfelfogás a létező nosztalgia ellenére megtagadta a megszokott zsarnokot. Szerinte Kádárnak pár évtized múlva szobrok tucatjait állítják majd a magyar városokban.

Harminc évvel ezelőtt vált munkaszüneti nappá az 1848-as forradalom évfordulója, 1989. március 15-ét tízezrek töltötték az utcákon a változásért tüntetve. Az akkori eseményeket Lakner Zoltán idézi fel, írásában egyrészt igazolja, hogy a politikai fordulat igénye mögött tömegtámogatás állt, továbbá hogy a közvélemény számára szinte még ismeretlen ellenzéki szervezetek sokkal több embert mozgattak meg, mint a hivatalos megemlékezés.

Egyszer bezárnának, másszor kinyitnának – és ez már két éve így megy. Remény és félelem hálójában vergődnek Fóton a Károlyi István Gyermekközpont nevelői és gondozottai. A Károlyi, Kádár-kori műszóval a „fóti gyermekváros” (Gyeri) drámája a végponthoz közeledik. A kormány állítólag februárban döntött a végleges bezárásról, a gyerekeket Aszódra, Kalocsára és Zalaegerszegre költöztetnék szét. Az indoklással nem sokat fáradoztak: az elavult, tömegszállás-jellegű gondozási formák megszüntetéséről, ötvenes évekből itt maradt szemléletről, lakóotthonszerű, kiscsoportos elhelyezésről, tehát „kitagolásról” van szó. A baj csak az, hogy a kitagolás másoknak is nagy üzlet.

Mengyi Roland volt fideszes parlamenti képviselőt a múlt héten első fokon befolyással üzérkedés, valamint csaláskísérlet bűntettéért három év letöltendő börtönbüntetésre ítélték. Nincs ok arra, hogy a verdiktet a jogállam diadalaként értékeljük.

Az MSZP múlt heti kongresszusának díszvendége Frans Timmermans volt, aki az Európai Szocialisták Pártjának csúcsjelöltje a májusi európai parlamenti választásokra. Ő az, akit a kormányzati média manapság még Soros Györgynél is intenzívebben támad, és aki maga sem fukarkodik az Orbán-rendszer kritikájával.

A kiválasztottakat óvó kordonok mögött tartotta idei évértékelő beszédét Orbán Viktor, aki ennek ellenére duzzadt a magabiztosságtól. A kormányfő, érzékelvén, hogy az elmúlt hónapokban a NER ellen tiltakozók utcai jelenléte és a multiknak kedvező „rabszolgatörvény” miatt bő félmillióval csökkent a Fidesz támogatottsága, politikai sikerrel kecsegtető családvédelmi akciótervet hirdetett.

Fél tucat megyei jogú várost behúzhat magának az ellenzék az őszi önkormányzati választásokon, ha rendezi a sorait. Közös polgármester-aspiránst még csak találnak, de nem könnyű képviselőjelölteket toborozniuk, ugyanis sokan félnek a NER bosszújától.

Az Audi független szakszervezetének győri sztrájkja a látszat ellenére nem lokális ügy. A rendszerváltás utáni Magyarország legkomolyabb, jól szervezett, 168 órásra tervezett munkabeszüntetése olyan globális kérdéseket vet föl, hogy mekkora bérkülönbözetet fogadnak el a Kelet-Európában ugyanabban a munkakörben dolgozók a nyugati kollégáik keresetéhez képest.

A totális gátlástalanság, a szolidaritás hiányára és az anyagi kiszolgáltatottság kihasználására épülő megosztás – ezek a hatalomtechnikai eszközök érhetők tetten abban, hogy Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a múlt hét csütörtökön úgy rendelte magához az MTA kutatóközpontjainak, valamint független intézeteinek az igazgatóit, hogy e találkozóra az Akadémia elnökét, Lovász Lászlót nem hívta meg.

Ha az ötpontos követeléslista nem teljesül, akkor az uniós voksolás sem lesz demokratikus választás – állítja Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő nem hirdet bojkottot, sőt minden szavazókörbe közös ellenzéki felügyelőket delegálna a májusi európai parlamenti választásra.