2019/10 Kormány­tól sújtott gyerekek

Egyszer bezárnának, másszor kinyitnának – és ez már két éve így megy. Remény és félelem hálójában vergődnek Fóton a Károlyi István Gyermekközpont nevelői és gondozottai. A Károlyi, Kádár-kori műszóval a „fóti gyermekváros” (Gyeri) drámája a végponthoz közeledik. A kormány állítólag februárban döntött a végleges bezárásról, a gyerekeket Aszódra, Kalocsára és Zalaegerszegre költöztetnék szét. Az indoklással nem sokat fáradoztak: az elavult, tömegszállás-jellegű gondozási formák megszüntetéséről, ötvenes évekből itt maradt szemléletről, lakóotthonszerű, kiscsoportos elhelyezésről, tehát „kitagolásról” van szó. A baj csak az, hogy a kitagolás másoknak is nagy üzlet.

2019. március 6., 07:50

Szerző:

A fóti kastély és a park a platánokkal, a lovardával hatalmas zsákmány lenne a kastélyokat fölöttébb kedvelő NER-lovagoknak is. További gond, hogy Fót a szakemberek szerint tulajdonképpen már „ki van tagolva”: speciális otthon mentálisan és szociálisan sérült kamaszoknak, különleges gondozóotthon tartósan sérült, fizikai képességeikben korlátozott fiataloknak. És 2015 óta itt fogadják és gondozzák a szüleiket elhagyó vagy elveszítő, „kíséret nélkül érkező kiskorú” migráns fiatalokat. Szél Bernadett független képviselő eddig meglehetősen magányos harcot vív az itteni gyerekekért: állítása szerint a kormány afféle „hazugságkoktélt” kevert az intézmény megszüntetése köré. Szerinte minden jel arra mutat, hogy mutyi készülődik Fót környékén, a sikeres lopáshoz azonban – ahogy állítja – útban van a Fidesznek néhány beteg gyermek. De vajon kinek állnak útjában azok, akik otthon ápolják gyereküket? Összeállításunkban megnéztük, miként eshet meg, hogy egy enyhe autizmussal élő gyerek édesanyja akár el is veszítheti az otthon ápolási díját. Buják Attila és Ónody-Molnár Dóra összeállítása.

Lapozzon bele!

Sikertelen fikuszakció

Leváltotta a szombathelyi tévé vezetőjét a helyi ellenzék. Kinevezte a helyére a megyei lap volt főszerkesztőjét, és a képviselőik megszavazták, hogy újraindítják a város újságját, a Savaria Fórumot. Közben a várost hivatalosan irányító fideszes képviselők migránsoztak, húzták az időt, ismeretlenek szobanövényekkel torlaszolták el a közgyűlési ülés termének bejáratát. A polgármester néhány nappal később a téma újratárgyalását kérte. Az ellenzék nem akarja már most kezébe venni a város teljes irányítását, inkább megvárnák az őszi választásokat, de az önkormányzati cégek felügyelőbizottságaiba hamarosan delegálni fognak új tagokat. Pungor András riportja.

Progresszió újratöltve

Már egy évtizede foglalkoztatja az európai közvéleményt a szociáldemokraták válsága. Krízisük szerepet játszik abban, hogy a bal- és jobboldali középpártok megszokott váltógazdálkodása helyébe korábban elképzelhetetlen összetételű kormánykoalíciók léptek sok helyütt a kontinensen, a választópolgárok pedig újabb és újabb pártneveket tanulnak meg az aktuális voksolásokra készülve. Egy európai baloldali politikai agytröszt arra vállalkozott, hogy afféle kézikönyvben foglalja össze a populisták sikerének és a progresszívek kudarcának okait, valamint az utóbbiak számára tett elemzői javaslatokat. Lakner Zoltán írása.

Hulló csillag

Hűtlen kezelés és sikkasztás miatt öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélték másodfokon Kocsis Istvánt, az MVM Zrt. egykori vezérigazgatóját. Kocsis a Pécsi Ítélőtábla szerint 2005 és 2008 között az MVM élén hűtlen kezelést követett el, sikkasztott. Mivel valamennyi elítélt ügyében felülvizsgálati eljárás várható, a végső döntést a Kúria hozhatja meg. Az elmúlt harminc év egyik legtitokzatosabb magyar közszereplőjének csillaga leáldozott.

Eltűnt cégek nyomában

A magyar gazdaság szétszakadt: alacsony termelékenységű kisvállalkozásokra és külföldi tulajdonban lévő nagy cégekre. Vagyis hiányzik az a stabil középvállalati szektor, amely a fejlett gazdaságokban a GDP-növekedés és a fejlődés gerincét adják. A megsegítésükre eddig egyetlen kormánynak sem sikerült működő programot kidolgoznia. Valószínűleg azért, mert az életre keltésük és életben tartásuk kulcsa nem csupán pénzkérdés, de szemléletváltásra is szükség lenne. A cégvezetőket kellene megtanítani azokra az ismeretekre, készségekre és képességekre, amelyek segítenék őket a piacszerzésben, az egyedi igények kielégítésében, az alkalmazkodásban. Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója szerint a jelenlegi demotivált közhangulat, a gazdasági környezet ugyanúgy a fejlődés gátja, mint az ismeretek hiánya. Szabó Brigitta interjúja.

Boszorkánysors

Hegyi Barbarához barátságos a sors. „Hálás is vagyok érte. Ez nem az én képességem, hanem az én szerencsém, bár én is sokat teszek érte” – mondja a Jászai Mari-díjas színművész. Színes, vibrálóan szókimondó, nyitott és jókedvű, kíváncsi, élvezi az élet kínálta fordulatokat. A Vígszínház színművésze kapta meg az idén Makó városától a település szülöttjéről, Páger Antalról elnevezett díjat. Ezt az elismerést annak ítélik oda, aki leginkább követi Páger szellemi örökségét, és játékára jellemző a págeri hitelesség és eszköztelenség. Hegyi Barbara Téni bácsival egyszer játszott, az Elveszett paradicsom című tévéfilmben. Az akkor 21 éves főiskolás színészhallgató lány Mira szerepét alakította. Páger Antal utolsó filmje volt ez, a forgatás félidejében hunyt el. A Mihályfi Imre rendező dramaturgiai leleményével Páger Antal nélkül befejezett alkotás töredékként lett egész és drámaian szép. Interjú.

 

 

Nincs jogosítványa, töri az angolt. Mégis fiatalon lett adjunktus a Corvinuson, de alapított már egy minipártot, volt kerületi polgármester, főpolgármester és most indul a miniszterelnök-jelölti előválasztáson. Tarlós szerint "hazudós, tétova, mama kedvence", Tóth Csaba pedig "taknyos úrifiúnak" nevezte. Megint mások Orbán Viktor ellentétét látják benne - portré Karácsony Gergelyről az új 168 Órában.

„Aligha” – válaszolta Kemenesi Gábor víruskutató arra a feltételezésre, amely szerint a koronavírust egy kínai laboratóriumban fejlesztették ki. A legfrissebb 168 Óra nyomtatott hetilap azt próbálta meg felfejteni a víruskutató segítségével, hogy honnan származhatott a koronavírus, és hogyan került át az emberre.

„Még hivatalba sem léptem, de már megmondták, hogyan fogok visszaélni”. Január elsején lett Magyarország új főbírája Varga Zsolt András. Polt Péter legfőbb ügyész volt helyettesét, korábbi alkotmánybírát, a Velencei Bizottság tagját, tárgyalótermi tapasztalat nélkül, két törvénymódosítás eredményeként választhatta meg a Kúria élére a kétharmados parlamenti többség. Az egyik szerint az Alkotmánybíróság tagjaként szerzett tapasztalat is bírói jogviszonynak számít, egy másik pedig lehetővé tette, hogy az alkotmánybírákat kérésükre a köztársasági elnök a szokásos pályáztatási eljárás nélkül a Kúria tagjának nevezze ki.