Az egyházban szolgáló szexuális ragadozók sose kerülnek bíróság elé?

A papok által elkövetett szexuális bántalmazáshoz mérhető traumát okoz, ha az egyházi szervezet megpróbálja rejtegetni a bűnt – ezt dr. Perintfalvi Rita katolikus teológus mondta a 168 Óra legújabb számában. Az interjúból az is kiderül, hogyan válik valaki szexuális ragadozóvá. 

2021. május 20., 12:42

Szerző:

– A szex az életnek az a része, amelyről a nőtlenségi fogadalmat tett papokból álló klérus nehezen ért szót a hívekkel.

– Ez így van. Tíz történetet dolgozok fel és ezek jó részében bűncselekményekről van szó. Az összes esetet elemeztük dr. Gál András büntetőjogásszal, aki szerint az elkövetők közül többen börtönbe kerültek volna, ha bűnük nem évül el, mire az áldozatok végre meg mertek szólalni. Így sohasem kerültek világi bíróság elé.

– Azért sem, mert a katolikus egyháznak saját bíróságai vannak, és ha az áldozat nagy ritkán megszólalt, a vétkes papok többségét csak megrótták, áthelyezték és új helyen folytatták ugyanazt.

– Ez többnyire így van. Az egyháznak a magyar jog szerint nincs feljelentési kötelezettsége, ha papjai bűncselekményt követnek el. Célom, hogy ez megváltozzon.

– A bántalmazási ügyeknek oka-e, hogy a papi pályát valószínűleg könnyebb olyan fiataloknak választaniuk, akiket nem érdekelnek a lányok, mert melegek?

– A homoszexualitás önmagában nem ok gyermekek bántalmazására. Az egyéni okok között szerepel a pszichoszexuális éretlenség, a pedofília, a nárcisztikus-szociopata személyiségzavar is. Ha egy ilyen ember a hatalomról és a szexualitásról torz módon gondolkodik, garantált, hogy bántalmazó lesz belőle.

– A könyvének előzménye volt, hogy kiállt a nyilvánosság elé egy Pető Attila nevű fiatalember, akit az abúzusnál is erősebben megviselt, hogy nem hittek neki, sőt őt akarták megfélemlíteni.

– Ez így van. Példaképem, Klaus Mertes is azt állítja, hogy az egyházon belüli bántalmazásnak két aspektusa van. Az egyik a tett maga, a másik pedig a tett eltussolása. A bántalmazás csak látszólag egyéni cselekedet, mert valójában abban is vannak rendszerszintű elemek: lehet oka a papi nőtlenség kényszere, az elfojtott, démonizált homoszexualitás, vagy éppen a látens nőgyűlölet. De kétségtelen, hogy az egyházi szervezet erre a problémára hagyományosan elhallgatással és elhallgattatással próbált reagálni.

– A püspöki konferencia végül bocsánatot kért a papok által elkövetett szexuális bántalmazások áldozataitól.

– Ez önmagában nem elég. Meg kell ígérniük, hogy ilyesmi soha többé nem fordul elő.

– A nyugat-európai társadalmakban sokkal korábban kezdődött a megtisztulás. Sőt, Lengyelországban is. Magyarország miért maradt le?

– A magyar társadalomban nagyon erősek a tabuk, a félelmek, az egyház magatartására pedig rányomta a bélyegét az ügynökakták feltáratlansága is. A rendszerváltás után a megtisztulás elmaradt, a bűnöket a szőnyeg alá söpörték. Az egyházi vezetés hozzászokott az elhallgatáshoz: ez korábban már bejött. Ráadásul a magyar társadalom sajnos nem elég érzékeny az erőszakra.

(A teljes interjút a 168 Óra aktuális, 2021. május 20-án megjelent számában olvashatják.)

Nincs jogosítványa, töri az angolt. Mégis fiatalon lett adjunktus a Corvinuson, de alapított már egy minipártot, volt kerületi polgármester, főpolgármester és most indul a miniszterelnök-jelölti előválasztáson. Tarlós szerint "hazudós, tétova, mama kedvence", Tóth Csaba pedig "taknyos úrifiúnak" nevezte. Megint mások Orbán Viktor ellentétét látják benne - portré Karácsony Gergelyről az új 168 Órában.

„Aligha” – válaszolta Kemenesi Gábor víruskutató arra a feltételezésre, amely szerint a koronavírust egy kínai laboratóriumban fejlesztették ki. A legfrissebb 168 Óra nyomtatott hetilap azt próbálta meg felfejteni a víruskutató segítségével, hogy honnan származhatott a koronavírus, és hogyan került át az emberre.

„Még hivatalba sem léptem, de már megmondták, hogyan fogok visszaélni”. Január elsején lett Magyarország új főbírája Varga Zsolt András. Polt Péter legfőbb ügyész volt helyettesét, korábbi alkotmánybírát, a Velencei Bizottság tagját, tárgyalótermi tapasztalat nélkül, két törvénymódosítás eredményeként választhatta meg a Kúria élére a kétharmados parlamenti többség. Az egyik szerint az Alkotmánybíróság tagjaként szerzett tapasztalat is bírói jogviszonynak számít, egy másik pedig lehetővé tette, hogy az alkotmánybírákat kérésükre a köztársasági elnök a szokásos pályáztatási eljárás nélkül a Kúria tagjának nevezze ki.
Scherer Péter – sokak számára Pepe – veszettül népszerű színész, nemrég kapott Karinthy-gyűrűt. Helyettünk kétbalkezes lúzer, ügyefogyott balek. Szeretünk ezen nevetni. És szeretjük azt is, hogy temérdek csetlés-botlás után gyakran kikecmereg a csávából, ami nekünk közel sem biztos, hogy sikerül.