2019/11. Márciusi áttörések
Ugyanakkor azt sem hallgatja el, hogy az első munkaszüneti március 15-ében tízezrek látták meg a soron kívüli lehetőséget az ausztriai bevásárlásra. A harminc évvel ezelőtti tavaszon az állampárt defenzívába szorult, a rendszerváltás láthatóvá vált. Összeállításunkban Gerő András történész kifejti, hogy 1848–49-et többféleképpen is emlegették már, hívták függetlenségi harcnak, önvédelmi háborúnak, törvényes forradalomnak, forradalom és szabadságharcnak, de ő egy újabb terminológia bevezetését javasolja: szerinte 1848–49-et alappal lehet emancipációs áttörésnek nevezni. Hegedűs D. Géza színész pedig arról beszél, miként ünnepli harminc éve a március 15-éket. Lapunknak adott interjújában azt is elmondja, tragikusnak tartja, hogy a magyar történelemben szakadékok tátonganak a korszakok között, a folyamatosság időről időre megszakad. A színész szerint az emberekre nem szabad úgy tekinteni, mintha csak gazdasági és ipari hasznot hajtó lények lennének.
Ösztönök harca
Az Európai Néppárt és a Fidesz kapcsolatának forgatókönyvei
„Az Európai Néppártban nagyon erős a hatalmi ösztön, nem szokott saját tagjaitól megválni. Főleg, ha sikeresek, és főleg, ha kormányon vannak” – említette pár éve egy forrás, miért is tartja valószínűtlennek, hogy a Fideszt valaha is kizárják. És bár az EP jelenleg legerősebb pártcsaládja valóban nem szokott búcsút inteni saját tagjainak, elképzelhető, hogy Magyarország nemsokára azzal büszkélkedhet: két tagpártot is sikerült kiléptetni. A második lehet a Fidesz. Az első az MDF volt. A 168 Óra felkérésére Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója elemzi a lehetséges forgatókönyveket.
Minimálbérálom
A májusi európai parlamenti választásokra a nacionalista befelé fordulás helyett az „európai újjászületés közös építését” javasolta Emmanuel Macron francia elnök az uniós polgárokhoz intézett írásában. Értekezésében felvetette az európai minimálbér gondolatát, mondván, létre kellene hozni egy olyan szociális pajzsot, amely azonos munkakörökben ugyanakkora jövedelmet szavatol. Egy olyan rendszerben akar egyenlőséget teremteni, ahol óriási különbségek vannak a bérekben. Futurisztikus vágy, amelyhez jelenleg egyetlen feltétel sem adott.
Ágylovag
Ebben az ügyben csak mellém és mögém lehet állni, elém nem – kemény szavak Orosvári Zsolttól, attól a sárbogárdi apukától, aki néhány hónap alatt elintézte, hogy a kórházakban az édesanyák ágyakon aludhassanak a beteg gyermekeik mellett, ne pedig a földön. Orosvári erős személyiség. Mindenbe beleüti az orrát – mondja róla az egyik legjobb barátja –, egy igazi buldog, aki mindig belebotlik valami közösségi problémába, amit aztán nem is ereszt el addig, amíg meg nem oldja. Portrénkból kiderül, hogy Orosvári Zsolt mások segítését egyfajta pilotprojektként fogja fel, minden ügyben elsősorban a rendszerhibákat igyekszik feltárni, reparálni, hogy aztán a későbbiekben már nélküle is működhessen mindaz, ami a közbelépése előtt valamiért nem működött. Cseri Péter portréja.
Az emberi méltóság szigete
Grecsó Krisztián József Attila-díjas írónak a napokban jelent meg új könyve, a Vera. A korábbi önéletrajzi kötetek után ez az első olyan regénye, amelynek a főhőse kitalált személy. A könyvnek ezért is volt nagy a tétje: vajon lehet-e egy írói pályát megújítani, újba kezdeni? Nem sokkal azután, hogy a szerző befejezte művét, áttétes rákot diagnosztizáltak nála. Hosszú hónapokra eltűnt a nyilvánosság elől. A nemrég megtartott könyvbemutatója a gyógyulás és visszatérés eseménye is lett. Sándor Zsuzsanna interjúja.
