Azonnal törölje, ha ilyen e-mailt kapott, a pénzére vadásznak a csalók

Korábban a 168.hu is beszámolt már arról, hogy a csalók mennyire változatos módszerekkel próbálkoznak. A legtöbbször nagy cégek vagy éppen szolgáltatók nevével próbálnak visszaélni. Gyakori, hogy a Netflix vagy éppen az MVM nevében keresik fel a gyanútlan áldozatot, és különféle trükkökkel próbálnak pénzt kicsalni. Most a Spotify nevében támadnak, számolt be róla a Dívány.

Csalók támadnak ezzel az üzenettel

Újabb adathalász-támadás terjed a Spotify nevében, mivel a csalók fizetési problémára hivatkozva próbálnak meg bankkártyaadatokat kicsalni gyanútlan felhasználóktól. A gyanús e-mail szerint az „utolsó fizetési kísérlet” sikertelen volt, és a címzettet arra sürgetik, hogy 48 órán belül frissítse fizetési adatait, különben elveszíti Premium előfizetését.

A feladó címe nem a hivatalos @spotify.com domainhez tartozik. A „Fizetési adatok frissítése” gomb nagy valószínűséggel egy adathalász oldalra vezet. A sürgető, fenyegető hangnem klasszikus pszichológiai trükk, amivel nyomás alá helyezik az áldozatokat.

Így óvhatja meg a pénzét:

• Soha ne kattintson gyanús linkekre, még akkor sem, ha a levél ismert szolgáltató nevében érkezik.
• Mindig ellenőrizze a feladó e-mail-címét!
• A hivatalos ügyintézést csak a Spotify appban vagy weboldalon keresztül intézze.
• Kétség esetén keresse meg közvetlenül az ügyfélszolgálatot!

Még mindig sok a csalás Magyarországon

Korábban a 168.hu is beszámolt arról, hogy a jelentések szerint, tovább növekszik a kibercsalások száma és kifinomultsága Magyarországon, miközben a lakosság tudatossága is javul. A kutatás szerint 2024 tavasza óta 56-ról 59 százalékra nőtt azok aránya, akik személyesen érintettek voltak valamilyen elektronikus pénzforgalomhoz kapcsolódó csalási kísérletben, míg a megkárosítottak aránya 10-ről 15 százalékra emelkedett. A lakosság egyre jobban felismeri a csalásra utaló jeleket: a személyes adatok megszerzésére irányuló kísérleteket már 79 százalék azonosítja gyanús jelként, szemben az egy évvel korábbi 67 százalékkal. Hasonló javulás figyelhető meg a sürgető hangnem (51-ről 59 százalék) és a rossz magyarságú, hibás helyesírású szövegek (61-ről 69 százalék) felismerésében is.

Az információk szerint, a leggyakoribb elkövetési módszerek közé tartozik a telefonos megkeresés (44 százalék), az SMS-üzenet és a csaló e-mail (egyaránt 42 százalék), valamint az online piactereken keresztül történő hamis weboldalakra irányítás (21 százalék).

(Kiemelt kép: Pixabay)