2019/9 Voldemort féltérden

Mengyi Roland volt fideszes parlamenti képviselőt a múlt héten első fokon befolyással üzérkedés, valamint csaláskísérlet bűntettéért három év letöltendő börtönbüntetésre ítélték. Nincs ok arra, hogy a verdiktet a jogállam diadalaként értékeljük.

2019. február 27., 10:09

Szerző:

Ha minden hatóság, nyomozó szerv a megszokott rend szerint végezte volna a munkáját, akkor Mengyinek sokkal súlyosabb büntetés járna. Az is ködbe vész, hogy egyedi esettel vagy rendszerhibával állunk szemben. Annyi biztos, hogy a magát Voldemort Nagyúrnak szólíttató Mengyi nem úszta volna meg ilyen olcsón, ha mindazt, ami a számlájára írható, ellenzéki politikusként követte volna el. Az ügyet feltáró Rajnai Attila írása.

Semmit nem tudok elfogadni a rendszerből

A rendszerváltást ünnepli a kormányzat Harminc éve szabadon munkacímmel. A megalománia ezúttal is tetten érhető: húsztagú emlékbizottság állt fel, olyan kortársak részvételével, mint Lezsák Sándor, Kónya Imre, Boross Péter. A történészszakmát Szakály Sándor, M. Kiss Sándor és az elmaradhatatlan Schmidt Mária reprezentálja. A felügyeletet Kövér László házelnök és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, a kormányzat fiatal farkasa látja el. Felsorakozik az állami média, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, amely most meghálálhatja a belé öntött temérdek kormányzati pénzt. Persze apróbb hiányosságok azért lesznek. Nem lesznek ott a csapatban a demokratikus ellenzék képviselői, ki tudja, szó esik-e a SZETA-ról, a szamizdatról, a vallási csoportosulásokról, a valaha oly színes ellenzéki szubkultúráról. Vagy például Kőszeg Ferencről, aki ma már nyugdíjas, és abban a lakásban él, ahol nevelkedett. Buják Attila interjúja.

Lapozzon bele!

Európa: tétre, helyre!

Azt tudja elérni a magyar miniszterelnök, hogy a saját szerepe nagyobb legyen az európai parlamenti választás után, mint ami egy tízmilliós ország adottságaiból következne. Orbán Viktor a saját súlya fölött focizik az európai politikában, még ha nem is annyival, mint azt a magyar belpolitikai érzékelés alapján sokan gondolhatják – nyilatkozta Lakner Zoltánnak az egykoron Andor László uniós biztos politikai tanácsadójaként is dolgozó Bíró-Nagy András politológus, a Policy Solutions kutatási igazgatója. Úgy véli: várható ugyan átrendeződés az európai politikában, de csalódni fognak azok, akik a populisták áttörését várják, mert nem kerülnek a döntéshozatal közelébe. Bíró-Nagy András szerint a magyarországi ellenzéki pártok politikájának a következő három hónapban másról sem szabadna szólnia, mint arról, hogy a saját potenciális választóik számára megadják a választási részvételre buzdító tétet. Egyetért ezzel László Róbert, a Political Capital választási szakértője: a mandátumkiosztási mechanizmusnál most jóval fontosabb, hogy mely politikai stratégia és üzenet mozgósítja nagyobb számban a szavazókat. Az ellenzék azonban egyelőre inkább az előbbivel foglalkozott. A helyzet egyre világosabb: nem akar közös uniós listát állítani a Jobbikkal az MSZP. A Párbeszéddel várhatóan együtt indulnak, a DK nem csatlakozott. A párt előhúzta csodafegyverét: Dobrev Klárát. Sokáig úgy tűnt, a májusi európai parlamenti választásokra formálódik egy másik kormányellenes lista is, de a Jobbik és az LMP összeborulását Pungor András elemzése szerint mintha csak a vezetőik akarták volna – a kongresszusi döntések blokkolták a folyamatot. Az eddigi előrejelzések szerint egy vagy két ellenzéki lista hozhatna akár ugyanannyi mandátumot az ellenzéknek, de a helyzet most úgy áll, hogy legalább öt listával kell számolni.

Érdekbarátság

Kiapadóban van a NER kreditje a magyar bankrendszerben, a hazai pénzintézetek legfeljebb néhány tízmilliárd forintot tudnak még hitelezni a kormányközeli vállalkozók projektjeihez. Magyar részről ez lehet a legfőbb indoka annak, hogy a kormány Budapestre engedi és kivételes jogokkal ruházza fel az orosz Nemzetközi Beruházási Bankot. Putyin számára pedig azért fontos a megállapodás, mert segítheti külpolitikai törekvéseit. Szabó Brigitta írása.

Jóval magasabb fizetésért eladó vagyok

Döbbenetes idézetek támasztják alá, hogy a csekély jövedelem, a tanszabadság megsértése és a túlórák mekkora szerepet játszanak az egyre nyomasztóbb pedagógushiányban. Bekukkantottunk egy zárt közösségi csoport mindennapjaiba. A tanárokból ömlik a panasz. Ónody-Molnár Dóra írása.

Közéletünk drámái

Radnóti Zsuzsa évtizedekig volt a Vígszínház dramaturgja, 2017-ben kapott Kossuth-díjat. Úgy döntött, az ezzel járó juttatás egy részéből megalapítja a Kortárs Magyar Dráma-díjat, amelyet először idén februárban adtak át. Radnóti Zsuzsa – Örkény István özvegye és hagyatékának gondozója – korábban elmondta: „Olyan kortárs drámákat, színpadi írásműveket díjazunk, amelyek közéleti tartalmúak, kritikus hangvételűek; tehát történelmi múltunk és jelenünk eddig kibeszéletlen, fájdalmas eseményeiről beszélnek.” Idén az egyik díjazott fiatal író, Kelemen Kristóf eredeti dokumentumok alapján írta Megfigyelők című darabját, és rendezte meg a Trafóban. A másik díjat az Egy piaci nap kapta, amelyet Závada Pál írt, a színházi szöveg megalkotásában Mohácsi János és Mohácsi István is részt vett. Páros interjú Radnóti Zsuzsával és Závada Pállal. Aki kérdez: Sándor Zsuzsanna.

 

Nincs jogosítványa, töri az angolt. Mégis fiatalon lett adjunktus a Corvinuson, de alapított már egy minipártot, volt kerületi polgármester, főpolgármester és most indul a miniszterelnök-jelölti előválasztáson. Tarlós szerint "hazudós, tétova, mama kedvence", Tóth Csaba pedig "taknyos úrifiúnak" nevezte. Megint mások Orbán Viktor ellentétét látják benne - portré Karácsony Gergelyről az új 168 Órában.

„Aligha” – válaszolta Kemenesi Gábor víruskutató arra a feltételezésre, amely szerint a koronavírust egy kínai laboratóriumban fejlesztették ki. A legfrissebb 168 Óra nyomtatott hetilap azt próbálta meg felfejteni a víruskutató segítségével, hogy honnan származhatott a koronavírus, és hogyan került át az emberre.

„Még hivatalba sem léptem, de már megmondták, hogyan fogok visszaélni”. Január elsején lett Magyarország új főbírája Varga Zsolt András. Polt Péter legfőbb ügyész volt helyettesét, korábbi alkotmánybírát, a Velencei Bizottság tagját, tárgyalótermi tapasztalat nélkül, két törvénymódosítás eredményeként választhatta meg a Kúria élére a kétharmados parlamenti többség. Az egyik szerint az Alkotmánybíróság tagjaként szerzett tapasztalat is bírói jogviszonynak számít, egy másik pedig lehetővé tette, hogy az alkotmánybírákat kérésükre a köztársasági elnök a szokásos pályáztatási eljárás nélkül a Kúria tagjának nevezze ki.