2019/6 Áttörést remél az ellenzék
Ráadásul a számvevőszék által megszorongatott Jobbik több településen vacillál, összeálljon-e a baloldali ellenzékkel. Az elemző szerint az ellenzéki áttöréshez a főpolgármesteri poszt és a kerületek többségének megszerzése is kell. Közben a fővárosban az előre jelzettnél nagyobb számban mentek el szavazni az ellenzéki előválasztásra, és a nagy többség Karácsony Gergelyre voksolt. A Párbeszéd társelnöke lapunknak azt mondta: erős politikai közösséget akar szervezni, és szerinte az önkormányzati választásokon kell feltörni azt a betont, amit a Fidesz ráöntött a helyi politikára. A változás pedig már el is kezdődött. Pungor András összeállítása.
MTA: a józan ész alulmaradt
A világon sehol nem működtetnek kutatóintézetet pályázati alapon, méghozzá azért nem, mert nem lehetséges. Az innovációt pedig nem kézi vezérléses pályázati rendszerrel kellene segíteni, hanem a gazdaság és a kutatóhelyek közötti kapcsolat erősítésével – mondja lapunknak Fábián István, a Debreceni Egyetem professzora. Úgy látja: az MTA elleni támadás valódi célja a kormány számára kényelmetlen területek ellehetetlenítése. Ónody-Molnár Dóra interjúja.
Audi-teszt
Példátlanul sikeres sztrájkot vezényelt le az Audi független szakszervezete Győrben. Bár az eredeti követeléseihez képest kénytelen volt kisebb engedményeket tenni, mégis egyértelmű nyertese lett az egyhetes munkabeszüntetésnek. Legalábbis rövid távon. A munkavállalók számára eredményes akció ugyanis felvet néhány olyan kérdést, amely hosszú távon akár kedvezőtlenül is befolyásolhatja a győri munkások helyzetét. Például azt, hogy a sztrájkból a város, a régió és az ország is profitál-e, vagy a németországi anyacég a történtek után inkább lefékezi a győri gyár további fejlesztését, és ennek kárára alakítja át globális termelési struktúráját. Ez jelenleg csupán spekuláció ugyan, de nem is zárható ki egy ilyen fordulat. Mindenesetre az Audiban elért 18 százalékos béremeléstől azt is várják az országos szakszervezetek, hogy magával húzza más cégek bérezését is. Ez azonban jórészt illúzió. Alig akad olyan magyar tulajdonú gyár, amely ekkora bérnövelést önerőből tudna finanszírozni. Az Audi-dolgozók sikere látszólag megtámogatja a magyar gazdaság szárnyalásáról szóló vélekedéseket. Csakhogy hiába emelkedik a GDP és az átlagkereset, egyidejűleg felmerülnek problémaként az elvándorláshoz vezető alacsony bérek, a nagyrészt beragadáshoz vezető közfoglalkoztatás és a megfelelő képzettségű munkaerő hiánya – írja elemzésében Lakner Zoltán. Az iskolai mobilitás hiánya, a fogyasztási, illetve regionális egyenlőtlenségek tartóssága, a keresetek torz szerkezetű szelektív kiigazítása azt jelzik előre, hogy a jövedelmi feszültség hosszú távon meghatározó tényező marad. Ezt a kormány a politikai manipuláció változatos eszközeivel igyekszik kezelni, miközben a feszültséget okozó állapotot nem áll szándékában felszámolni, és nem nyit utat a magyar társadalomnak egy kevésbé sokkos jövő felé.
Kónya Imre: Ez már nem az én világom
A rendszerváltás megünneplésére készül a NER. A 30 éve szabadon elnevezésű „kétéves emlékév” március 15-én kezdődik. A húsztagú előkészítő bizottság tagja Kónya Imre ügyvéd, aki az Antall-kormány idején az MDF frakcióvezetője, alelnöke, majd később a Boross-kormány belügyminisztere volt. Az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) üléseit kezdettől Kónya vezette, később a Nemzeti Kerekasztal (NKA) mellett a rendszerváltó törvények előkészítésében is részt vett. A bizottság az emlékéveket két dátumhoz, az EKA indulásához (1989. március 22.) és a szovjet csapatok kivonásához (1991. június 16.) köti. A testületben olyan meghívottak vesznek részt, mint Lezsák Sándor, Boross Péter, Balog Zoltán. A történész szakmát Szakály Sándor, M. Kiss Sándor és Schmidt Mária képviseli. A bizottságot a kormány részéről Kövér László és Gulyás Gergely felügyeli. Az ellenzékből senkit sem hívtak meg. Miért? Kónya Imrét Buják Attila kérdezte.
Cozma-gyilkosság: A letaglózott város
Tíz évvel ezelőtt szúrták szíven Marian Cozmát, a veszprémi kézilabdacsapat román beállósát. A gyilkosság bármelyik magyar településen óriási felháborodást váltott volna ki, Veszprémet viszont szó szerint letaglózta. A városban a kézilabdaklub talán a legfontosabb identitásképző elem, az egyik legjobb játékosának meggyilkolásával szimbolikusan a közösség egészét érte támadás. A rajongásig szeretett sportoló elvesztése mélyebb fájdalmat, elkeseredettebb dühöt, hosszabb gyászt váltott ki a veszprémiekből. Arra voltunk kíváncsiak, miként dolgozta fel a város a tíz évvel ezelőtti tragédiát. Ha egyáltalán feldolgozható egy ilyen trauma. Cseri Péter riportja.
