Radiká­lisan irgalmas – Ajánló lapunk 2019. április 4-i számából
Frontsebészet
Tíz éve, hogy Gyurcsány Ferenc távozott a miniszterelnöki posztról, és Bajnai Gordont kormányfővé választotta a parlament. A 168 Óra ebből az alkalomból Frontsebészet – A köztársaság utolsó kormánya címmel egy könyvvel jelentkezik, amely bemutatja azt az egy esztendőt, ami után a gazdasági és társadalmi csőd közelében tántorgó országot a Bajnai-kormány egyensúlyba állítva adta tovább a választók által kijelölt utódnak, az Orbán Viktor vezette kabinetnek. A kötet megírásához ezernél több oldalnyi dokumentumot, beszédet, tanulmányt, elemzést, korabeli újságcikket olvastunk el. Több mint félszáz akkori főszereplővel és mellékszereplővel készítettünk mélyinterjúkat, folytattunk rövidebb és hosszabb beszélgetéseket. A könyv feltárja azokat az okokat is, amelyek Gyurcsány Ferenc korábbi kormányfő lemondásához vezettek. Kiderítettük, hogy Bajnai elődjének távozása egy titkos tokaji találkozón dőlt el.
Visz az FTC, Livi néni
A kormány megkérdezte a romákat, hogy mit akarnak, és ők azt mondták, szülni akarnak 19 évesen. Akarnak hozzá diplomát is, és a családjukkal együtt akarnak élni egy nagy házban. Az államnak felelőssége van ebben – így magyarázza Járóka Lívia, a Fidesz roma származású EP-képviselője, hogy a kormány – a nyilvánvalóan káros adatok ellenére – miért nem állítja vissza 18 évre a tankötelezettség korhatárát. Ónody-Molnár Dóra nagyinterjúja.
Radikálisan irgalmas
A pünkösd előtti napokban Csíksomlyóra látogat Ferenc pápa. Az Orbán-kormány által a kereszténység védőbástyájának titulált Magyarország helyett az ortodox többségű Romániában találkozik a magyar katolikus hívekkel. Nem véletlenül kell Erdélybe zarándokolniuk azoknak, akik közelről szeretnék látni az egyházfőt. Bár a magyar kormány többször is invitálta már a pápát Magyarországra, Ferenc nem hajlandó ellátogatni olyan országba, ahol gyűlöletpolitikát hirdettek a menekültekkel szemben. „Nem keresztény ember, aki csak falak építésére gondol, hidakéra nem” – vallja a pápa. Úgy látja, csak akkor lehet béke, ha a kereszténység és az iszlám megfér egymás mellett a világ minden kontinensén, a muzulmán hagyományú arab világban éppúgy, mint a keresztény kultúrán épült Európában. Saját papjait is bírálja, mert szerinte indokolatlanul sokat foglalkoznak hálószobaügyekkel: megszállottan ellenzik az abortuszt, a melegházasságot, a fogamzásgátlást, miközben túl kevés figyelmet szentelnek a szegényeknek. Ezek nem eretnek gondolatok ugyan, de semmiképpen sem NER-kompatibilisek. A hat éve hivatalban lévő Ferenc személyiségéről és tevékenységéről Perintfalvi Rita teológussal és Hodász András katolikus pappal beszélgetett Cseri Péter. Ők sok mindenben egyetértettek ugyan, de számos fontos kérdésben – például a papi pedofília, az egyházi reformok mértéke és intenzitása vagy a dogmákhoz való viszony – jót vitáztak egymással. Másképp látják azt is, hogy Ferencet – aki számos ajtót berúgott – milyen karakterű pápa követheti majd, illetve elképzelhető-e egy újabb egyházszakadás.
A devizahiteles ügyeket újra kéne tárgyalni
A magyar bírói gyakorlat egyelőre nem vizsgálja, hogy az adósságaikat törleszteni képtelen devizahitelesek a kölcsön felvételekor kaptak-e közérthető tájékoztatást az árfolyam- és a kamatkockázatokról – mondja lapunknak Ravasz László ügyvéd, az Adóskamara megalapítója. Pedig a tisztességtelen, nem teljesíthető szerződéseket meg kellene semmisíteni. Az Európai Unió Bíróságának közelmúltban született állásfoglalása szerint a hazai bíróságoknak kötelességük lenne a megfelelő tájékoztatás vizsgálata. A bírói pályát elhagyó Ravasz László szerint mindez azért is fontos lenne, mert a társadalom további megrázkódtatások előtt áll: az adósok képtelenek fizetni a 300 milliárd forintnyi hitelt, eddig ötvenezer ember vesztette el lakását, negyedévente 1500 embert lakoltatnak ki, több százezer család, köztük 280 ezer nyugdíjas küzd jövedelemletiltással. Miközben a tervek szerint hamarosan hitelbírálat nélküli kölcsönöket is kínálnak majd.
Ki fogjuk bírni
Kútvölgyi Erzsébet Kossuth-díjas színésznő 1971 óta a Vígszínház tagja, s bár sokféle prózai és zenés műfajban játszott már, monodrámában most láthatjuk először. Kornis Mihály művéből Telihay Péter rendezte meg a Kádárné balladáját, amelyet nemrég mutattak be a teátrum házi színpadán, ebben Tamáska Máriát, Kádár János feleségét alakítja. Kútvölgyi Erzsébet a rendszerváltás idején, az első szabad választások előtt Darvas Ivánnak és az SZDSZ-nek kampányolt. Sándor Zsuzsanna most azt is megkérdezte tőle, mi valósult meg a szabadelvű eszmékből.