Radiká­lisan irgalmas – Ajánló lapunk 2019. április 4-i számából

A pünkösd előtti napokban Csíksomlyóra látogat Ferenc pápa. Az Orbán-kormány által a kereszténység védőbástyájának titulált Magyarország helyett az ortodox többségű Romániában találkozik a magyar katolikus hívekkel.

2019. április 3., 19:08

Szerző:

Frontsebészet

Tíz éve, hogy Gyurcsány Ferenc távozott a miniszterelnöki posztról, és Bajnai Gordont kormányfővé választotta a parlament. A 168 Óra ebből az alkalomból Frontsebészet – A köztársaság utolsó kormánya címmel egy könyvvel jelentkezik, amely bemutatja azt az egy esztendőt, ami után a gazdasági és társadalmi csőd közelében tántorgó országot a Bajnai-kormány egyensúlyba állítva adta tovább a választók által kijelölt utódnak, az Orbán Viktor vezette kabinetnek. A kötet megírásához ezernél több oldalnyi dokumentumot, beszédet, tanulmányt, elemzést, korabeli újságcikket olvastunk el. Több mint félszáz akkori főszereplővel és mellékszereplővel készítettünk mélyinterjúkat, folytattunk rövidebb és hosszabb beszélgetéseket. A könyv feltárja azokat az okokat is, amelyek Gyurcsány Ferenc korábbi kormányfő lemondásához vezettek. Kiderítettük, hogy Bajnai elődjének távozása egy titkos tokaji találkozón dőlt el.

Visz az FTC, Livi néni

A kormány megkérdezte a romákat, hogy mit akarnak, és ők azt mondták, szülni akarnak 19 évesen. Akarnak hozzá diplomát is, és a családjukkal együtt akarnak élni egy nagy házban. Az államnak felelőssége van ebben – így magyarázza Járóka Lívia, a Fidesz roma származású EP-képviselője, hogy a kormány – a nyilvánvalóan káros adatok ellenére – miért nem állítja vissza 18 évre a tankötelezettség korhatárát. Ónody-Molnár Dóra nagyinterjúja.

Lapozzon bele!

Radikálisan irgalmas

A pünkösd előtti napokban Csíksomlyóra látogat Ferenc pápa. Az Orbán-kormány által a kereszténység védőbástyájának titulált Magyarország helyett az ortodox többségű Romániában találkozik a magyar katolikus hívekkel. Nem véletlenül kell Erdélybe zarándokolniuk azoknak, akik közelről szeretnék látni az egyházfőt. Bár a magyar kormány többször is invitálta már a pápát Magyarországra, Ferenc nem hajlandó ellátogatni olyan országba, ahol gyűlöletpolitikát hirdettek a menekültekkel szemben. „Nem keresztény ember, aki csak falak építésére gondol, hidakéra nem” – vallja a pápa. Úgy látja, csak akkor lehet béke, ha a kereszténység és az iszlám megfér egymás mellett a világ minden kontinensén, a muzulmán hagyományú arab világban éppúgy, mint a keresztény kultúrán épült Európában. Saját papjait is bírálja, mert szerinte indokolatlanul sokat foglalkoznak hálószobaügyekkel: megszállottan ellenzik az abortuszt, a melegházasságot, a fogamzásgátlást, miközben túl kevés figyelmet szentelnek a szegényeknek. Ezek nem eretnek gondolatok ugyan, de semmiképpen sem NER-kompatibilisek. A hat éve hivatalban lévő Ferenc személyiségéről és tevékenységéről Perintfalvi Rita teológussal és Hodász András katolikus pappal beszélgetett Cseri Péter. Ők sok mindenben egyetértettek ugyan, de számos fontos kérdésben – például a papi pedofília, az egyházi reformok mértéke és intenzitása vagy a dogmákhoz való viszony – jót vitáztak egymással. Másképp látják azt is, hogy Ferencet – aki számos ajtót berúgott – milyen karakterű pápa követheti majd, illetve elképzelhető-e egy újabb egyházszakadás.

A devizahiteles ügyeket újra kéne tárgyalni

A magyar bírói gyakorlat egyelőre nem vizsgálja, hogy az adósságaikat törleszteni képtelen devizahitelesek a kölcsön felvételekor kaptak-e közérthető tájékoztatást az árfolyam- és a kamatkockázatokról – mondja lapunknak Ravasz László ügyvéd, az Adóskamara megalapítója. Pedig a tisztességtelen, nem teljesíthető szerződéseket meg kellene semmisíteni. Az Európai Unió Bíróságának közelmúltban született állásfoglalása szerint a hazai bíróságoknak kötelességük lenne a megfelelő tájékoztatás vizsgálata. A bírói pályát elhagyó Ravasz László szerint mindez azért is fontos lenne, mert a társadalom további megrázkódtatások előtt áll: az adósok képtelenek fizetni a 300 milliárd forintnyi hitelt, eddig ötvenezer ember vesztette el lakását, negyedévente 1500 embert lakoltatnak ki, több százezer család, köztük 280 ezer nyugdíjas küzd jövedelemletiltással. Miközben a tervek szerint hamarosan hitelbírálat nélküli kölcsönöket is kínálnak majd.

Ki fogjuk bírni

Kútvölgyi Erzsébet Kossuth-díjas színésznő 1971 óta a Vígszínház tagja, s bár sokféle prózai és zenés műfajban játszott már, monodrámában most láthatjuk először. Kornis Mihály művéből Telihay Péter rendezte meg a Kádárné balladáját, amelyet nemrég mutattak be a teátrum házi színpadán, ebben Tamáska Máriát, Kádár János feleségét alakítja. Kútvölgyi Erzsébet a rendszerváltás idején, az első szabad választások előtt Darvas Ivánnak és az SZDSZ-nek kampányolt. Sándor Zsuzsanna most azt is megkérdezte tőle, mi valósult meg a szabadelvű eszmékből.

 

Nincs jogosítványa, töri az angolt. Mégis fiatalon lett adjunktus a Corvinuson, de alapított már egy minipártot, volt kerületi polgármester, főpolgármester és most indul a miniszterelnök-jelölti előválasztáson. Tarlós szerint "hazudós, tétova, mama kedvence", Tóth Csaba pedig "taknyos úrifiúnak" nevezte. Megint mások Orbán Viktor ellentétét látják benne - portré Karácsony Gergelyről az új 168 Órában.

„Aligha” – válaszolta Kemenesi Gábor víruskutató arra a feltételezésre, amely szerint a koronavírust egy kínai laboratóriumban fejlesztették ki. A legfrissebb 168 Óra nyomtatott hetilap azt próbálta meg felfejteni a víruskutató segítségével, hogy honnan származhatott a koronavírus, és hogyan került át az emberre.

„Még hivatalba sem léptem, de már megmondták, hogyan fogok visszaélni”. Január elsején lett Magyarország új főbírája Varga Zsolt András. Polt Péter legfőbb ügyész volt helyettesét, korábbi alkotmánybírát, a Velencei Bizottság tagját, tárgyalótermi tapasztalat nélkül, két törvénymódosítás eredményeként választhatta meg a Kúria élére a kétharmados parlamenti többség. Az egyik szerint az Alkotmánybíróság tagjaként szerzett tapasztalat is bírói jogviszonynak számít, egy másik pedig lehetővé tette, hogy az alkotmánybírákat kérésükre a köztársasági elnök a szokásos pályáztatási eljárás nélkül a Kúria tagjának nevezze ki.