2019/3 Hadházy: Mi nem félhetünk jobban náluk
Hadházy szerint az, hogy Orbán Viktor ellenszélben érzi magát, csak annak a jele, hogy a paranoia már elvette a józan ítélőképességét. A képviselő – akitől megtudtuk, hogy már több mint négyszázezren támogatták aláírásukkal az Európai Ügyészséghez való csatlakozást – konkretizálta, mi az első lépés a szabad sajtó megteremtésének irányába. Biró Marianna interjúja.
Előlavírozás
Ha az ellenzéki pártok nem ugranak újra egymásnak, és az európai parlamenti választás nem veri szét őket, akkor az elmúlt hetek eseményei megágyaztak annak, hogy önkormányzati szinten összellenzéki koalíciókat lehessen létrehozni – állítja Kiss Ambrus, a Policy Agenda elemzője. Az őszi önkormányzati választásokon kiderülhet az is, hogy az ellenzék mostani szétaprózódottságát miként lehet szervezetileg felszámolni. A 2022-es parlamenti
választások reális forgatókönyve az ellenzéki pártok számára az, hogy addigra fokozatosan meg kell törniük a Fidesz leválthatatlanságának, megverhetetlenségének mítoszát. Miközben a parlamenti és a tévészékházas akciókkal az ellenzék kilépett a demokrácia hagyományos keretei közül, az előválasztással ismét „demokráciásdit” játszik: az MSZP fővárosi irodáiban megkezdődött az előválasztási regisztráció és a főpolgármesterjelölt-jelöltek ajánlásgyűjtése. Ráadásul a szakszervezetek is tüntetésre hívták az embereket január 19-re. A kilátásba helyezett általános sztrájkkal kapcsolatban az elemző úgy véli, hogy nem szabad összeboronálni az ellenzéket a szakszervezetekkel. A dolgozói társadalom pártpreferencia szempontjából ugyanis ugyanolyan rétegzettséget mutat, mint az egész társadalom: ott is többségben vannak a Fidesz-hívők. A szakszervezeteknek most ügyesen kell lavírozniuk, nem lehetnek az ellenzék szócsövei. Azt egyelőre nem látni, hogy valóban van-e hajlandóság a sztrájkra. A szakszervezeti tüntetés viszont arra biztosan jó lesz, hogy nem hagyja lanyhulni a december óta felhorgadt elégedetlenséget. Pungor András összeállítása.
Felülvizsgálják az otthon ápolásra szoruló gyerekek állapotát
A százezer forintra emelt, ápolásra szoruló gyermekek után folyósított otthon ápolási díj nem minden érintett gyerek után jár majd. Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője ezért azt követeli az Emberi Erőforrások Minisztériumától, tárgyalja újra az érintett szervezetekkel, miként lehetne úgy módosítani az új rendszert, hogy senki ne kerüljön ki igazságtalanul az ellátottak köréből. Ónody-Molnár Dóra írása.
Lakáspolitika: rosszabbul teljesítünk
A lakások iránti kereslet Magyarországon erős, ami fokozza az építési kedvet. Ez hajtja az építőipart, vele meg a GDP növekedését. Így írt decemberben az Ingatlan.com elemzője, konstatálva: Budapesten több mint ötezer lakást kínálnak eladásra az építtetők, vidéken négyezer otthon vár gazdára. A fővárosban az új lakások átlagos négyzetméterára 769 ezer, míg országosan 445 ezer forint. Idén várhatóan több mint húszezer lakást adnak át, amiből az következhet, hogy ugyanannyiért az eddiginél jobb körülményeket kaphatnak azok, akik albérletet keresnek. Látszólag csupa jó hír. A lelkesedést lehűtheti, hogy az új lakások döntő többségét befektetési céllal vásárolják, a magánbérlakások piacán pedig nem azért nőnek az árak, mert a bérlőknek van pénzük, hanem azért, mert nincs elég. És reménytelen, hogy lakáshoz jussanak. Barát József írása.
Kimosdatás szómágiával
Szakály Sándor, a kormány által alapított Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója egy interjú erejéig maga is beszállt a közéletet borzoló emlékezetpolitikai vitákba. A téma Nagy Imre szobrának eltávolítása volt, amit egyébként a főigazgató támogat, ám egyúttal új frontot is nyitott: a zsidó származású hallgatók számarányát a felsőoktatásban korlátozó 1920-as numerus clausus törvény újra és újra felcsapó vitájába kapcsolódott be. A vita alapkérdése, hogy a numerus clausus jogfosztó rendelkezés volt-e, vagy – ahogy Szakály állítja – „legföljebb jogkorlátozó” rendelkezésnek számított. A törvény körül Szakály szerint máig „sok a félreértés”, és mivel felekezeti alapon tesz megkülönböztetést, nem tekinthető zsidótörvénynek. Paksa Rudolffal, az MTA Történettudományi Intézetének kutatójával, a Milton Friedman Egyetem mellett működő Magyar Zsidó Történeti Intézet munkatársával arról beszélgettünk, mi különbözteti meg a történetírást az emlékezetpolitikától. Jó úton jár-e a kutató, ha az emlékezetpolitika céljait szolgálja? Aki kérdez: Buják Attila.
