2019/8 Orbánt nem kell túlbecsülni
Az Európai Bizottság első elnökhelyetteseként a jogállamiság védelmét tekinti az egyik legfontosabb feladatnak, úgy gondolja, a központi kormányzatoknak nyújtott támogatásokat az Európai Ügyészség joghatóságának elismeréséhez kell kötni. Timmermans a magyar szocialistákat az egyre aktívabban politizáló fiatalok támogatására hívta fel. Barát József interjúja.
Bármikor újra megtörténhet
Nem tudjuk, hol vannak az elkövetők segítői, miért nem kerültek eljárás alá, hol vannak a szellemi, érzelmi felbujtók, hol vannak a konkrét politikai felelősök és felbujtók, hol vannak azok, akik pénzelték a gyilkosokat, ki állt mögöttük, miért titkosították a nemzetbiztonsági bizottság egyik vizsgálati jelentését, mi áll annak hátterében, hogy az akkor még európai parlamenti képviselőként dolgozó Mohácsi Viktória sorozatban kapta a halálos fenyegetéseket. Mindezt Setét Jenő roma polgárjogi aktivista sorolja, akivel a rasszista indíttatású sorozatgyilkosságok egyike, a tatárszentgyörgyi terrorcselekmény tizedik évfordulóján beszéltünk. Ónody-Molnár Dóra interjúja.
Akadályok az elkerülőutakon
Miközben Orbán Viktor családvédelmi akciótervvel rukkol elő a születendő gyermekek számának növelése érdekében, a már most élő magyarokra jóval kevesebb figyelme jut: az állam ugyanis egyre csapnivalóbb minőségű alapszolgáltatásokat nyújt a diákoknak, a betegeknek, az időseknek. A színvonalromlás régóta érzékelhető folyamat ugyan, és a társadalom neki is látott megkeresni, miként lehet kimenekülni az „állami gondoskodásból”, csakhogy mára olyan mértékű és ütemű lett ez az elfordulás, amit a magánszektor nem bír követni. „Mivel egyre több ember fordul a magánegészségügyi intézmények felé, így nem véletlen, hogy néha már a magánrendeléseken, a magánkórházakban is várólisták vannak” – mondta lapunknak Lantos Gabriella egészségügyi szakértő. Szerinte csak ront a helyzeten, hogy évente továbbra is 70-80 milliárd forint hálapénz tűnik el jórészt az orvosbárók zsebében, másik 150-180 milliárd pedig a lakásrendelőkben. Folyik a kiáramlás az állami iskolákból is, jelenleg az országban 240 alapítványi iskola és mintegy ötven magántanulói csoport működik. Ez utóbbi forma felfutása miatt ma kétszer annyian végzik a tanulmányaikat magántanulóként, mint 2010 előtt. Az egyébként drága magániskolákba – kapacitáshiány miatt – alig lehet bejutni. Még rosszabb a helyzet az idősellátásban: bentlakásos ellátásra több mint 27 ezren várakoznak országszerte, és akár három évnél többet is kell várni a bekerülésre. Az állam kimondatlanul ezen a területen is arra számít, hogy majd a magánberuházások megoldják a kapacitásgondokat. A magánotthonok valószínűleg tényleg felfutás előtt állnak, ami azonban csak egy szűk kör tagjainak lesz megoldás, azoknak, akik ezeket meg tudják fizetni. Lakner Zoltán, Szabó Brigitta és Ónody-Molnár Dóra írásai.
Tandoriról, Tandorival, tovább
Járom a földszagú, sárszagú, csíráktól és madaraktól élénk berlini erdőt, leülök egy padra, bámulom a kivágott nyírfákat, az öreg csupasz törzsek szelíd fehérsége messze világít a sárból. Tandori Dezsőre gondolok, mint annyiszor, de most kicsit másképp, hiszen tudom: ezt ő már nem nézheti meg újra, a nyolcvanegyedik ismétlést, a kitavaszodás kalandját, avulását – Szabó T. Anna búcsúzik Tandori Dezsőtől.
Kiesés után, csőd előtt
Csődbe mehet a focicsapat, pontosabban a csapatot üzemeltető vállalkozás, de elbukhat Balmazújváros is: a település NER-kori drámájának újabb fejezete a zöld gyepen íródik. Az NB I-be az előző idényben feljutó, majd ugyanazzal a lendülettel kizuhanó kiscsapat a másodosztályban is kiesés közeli helyre lavírozta magát. Ennél is nagyobb gondnak látszik a Balmazújváros Sport Kft. költségvetési igénye. Buják Attila riportja.
