Wikipedia-viták
Korunk egyik jeles kezdeménye a Wikipédia: az on-line lexikon, amelyet bárki írhat, szerkeszthet. Tíz éve világszerte csinálják, használják. Ám végül is: kik határozzák meg, mely cikkek kerülnek fel a világhálóra és maradnak is ott? Ezt vizsgálták meg német szakemberek. A kérdést annál fontosabbnak tartják, mert a német nyelvű Wikipedia a legnagyobbak egyike, 1.125.000 cikket tartalmaz. (Természetesen az angol vezet, jelenlegi kerek 3.4 millió cikkével).
Mint kiderítették, rég elmúlt a „hősi” idők, amikor valóban szinte bárkinek a dolgozata felkerülhetett a világháló-lexikonba. Napjaink német változatának augusztusban például vagy 98.000 használója volt – azok közül 7.000 havonta legalább öt alkalommal közreműködik a Wikipedia bővítésében. A szorgos munka azonban immár nem elegendő, azt szigorú ítészek bírálják felül. A német nyelvterületen kereken 300 szakember jogosult arra, hogy a beérkező cikket, javítást, kiegészítést felülbírálja s döntsön arról, használják-e azt vagy sem.
Elvben persze nem baj, ha avatottak végzik ezt a munkát – csak jelenleg senki nem tudja, kik ők… A névtelenség pedig a jelek szerint visszaélésekre is módot ad. Északrajna-Veszfália tartomány korábbi választási kampánya idején egyszerre csak kimaradt Jürgen Rüttgers miniszterelnök életrajzából egy addig szereplő bekezdés Történetesen olyan, amely a CDU-politikus egy kínos ügyét idézte fel... Mikor utána nézték, ki tehette, csak annyi derült ki, hogy az adminisztrátor a Bundestag egy számítógépét használta – azaz a politikai cél igencsak valószínű volt.
A vizsgálatok azt is felderítették, hogyan befolyásolják nagyvállalatok szervezetten a Wikipedia tartalmát önös érdekeik szerint. Megbízottaik (PR-ügynökségek, bloggerek) küldik be a cégre előnyös információkat, vagy éppen javasolják törölni az előnyteleneket. S mivel az adminisztrátorok sem tudhatnak mindent, gyakran sikerrel járnak.
Ilyes és hasonló meggondolásokból szakemberek az oly demokratikusnak látszó, de immár arisztokratikussá vált német Wikipedia reformját sürgetik. Határozzák meg a feltételeket, amelyek alapján valaki szerkesztői jogokat kaphat – és hozzák nyilvánosságra az adminisztrátorok nevét, pozícióját. És legyen mód arra, hogy az általuk vitatott írásokat szélesebb kör is mérlegelje.
Egyébként: miközben az újfajta lexikon hasznát senki nem vitatja, egyetemi oktatók annak veszélyeire is figyelmeztetnek: nem kevés hallgató túlságosan is támaszkodik adataira. Amelyek mégsem mindig megbízhatóak – ráadásul semmiképp nem pótolhatják a szakirodalom tanulmányozását.
Germanicus
