Nyugdíj: Elképesztő összegek kerültek napvilágra
Óriási figyelem övezi az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat. A nyugdíj összegének kipótlására gyűjtögetett pénz a friss hírek szerint átlagosan 2 millió forintra rúg megtakarításonként, de 8,5 milliós megtakarításokat is kiszúrhatunk.
Nagy figyelem irányul most az önkéntes nyugdíjpénztári (ÖNYP) megtakarításokra, ugyanis a kormány bejelentése alapján 2025-ben jelentősen megváltoznak a megtakarítók jogai. Az intézkedés értelmében 1 éven át teljesen adómentesen felvehetők lesznek az – egyébként felettébb rugalmatlan – önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások, feltéve, hogy a pénztártag lakáscélra fordítja a felvett összeget – írja a Pénzcentrum. A nyugdíj összegének kipótlására gyűjtögetett pénz a friss hírek szerint átlagosan 2 millió forintra rúg megtakarításonként, de 8,5 milliós megtakarításokat is kiszúrhatunk.
Érdemes-e befektetni a nyugdíj kiegészítésre félretett pénzt?
A héten megjelent jogszabálytervezet szerint 2025. január 1. és december 31. között adómentesen (és minden egyéb adminisztratív korlátozástól mentesen) felvehetők lesznek az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások; de csak abban az esetben, ha a megtakarító igazolja, hogy lakáscélra költi az így felvett pénzt.
A lap azt írja, számos lakásfelújítási munkálatról szóló számla elszámolható lesz, de ugyancsak támogatott cél a hiteltörlesztés, illetve egy új lakóingatlan hitelből történő megvásárlásához szükséges önerő letétele is. Azonban teljes mértékben saját zsebből történő vásárlás esetén nem lehet majd felhasználni az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítást.
Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások ilyen jellegű felszabadítása nem jelenthet különösebben nagy segítséget egy ingatlantranzakció során Pénzcentrum számításai szerint, hiszen az önkéntes nyugdíjpénztári tagok átlagos egyenlege 2 millió forintra tehető. Ehhez képest a budapesti négyzetméterárak már 1 millió forint fölött járnak, ami egy 60 négyzetméteres lakás esetében minimum 60 millió forintos vételárat eredményez.
Ha optimistán úgy számolunk, hogy a bank csak 20 százalék önerőt vár el, akkor is legalább 12 millió forint saját megtakarításra lenne szükségük a lakásvásárlóknak. Vagyis hiába vesz fel 2 millió forintot az önkéntes nyugdíjpénztári számlájáról, még mindig elő kell teremtenie valahonnan 10 millió forint egyéb megtakarítást.
Csakhogy a 2 millió forintos megtakarítás az átlagot fedi le, vannak, akiknek ennél jóval nagyobb összeg gyűlt már össze a számláján. A Magyar Nemzeti Bank számításai szerint a társadalom leggazdagabb tizedében átlagosan 8,5 millió forintos egyenleggel rendelkeznek a megtakarító háztartások.
Ha ebből a 8,5 millió forintos átlagos egyenlegből indulunk ki, máris reálisabb célnak tűnik egy fővárosi lakóingatlan megvásárlása. Persze ehhez is komoly összegű hitelre van szükség. Maradva az előbbi példájánál: 8,5 millió forint saját megtakarítás mellé maximum 34 millió forint lakáshitelt adhat a bank. Tehát összesen 42,5 millió forintból gazdálkodhat a megtakarító, ennyiért kell valahol lakást találnia.
A lap úgy számol, hogy a nyugdíjmegtakarítások jövő évi felszabadítása megteremti azt a lehetőséget, hogy a megtakarító befektetési céllal vásároljon lakást. Ugyan eredetileg otthonteremtési célú változtatást helyeztek kilátásba, de a héten megjelent jogszabálytervezet nem tartalmaz olyan kikötést, hogy az újonnan megvásárolt ingatlanba be kellene költöznie a pénztártagnak.
Megrohanhatják a befektetők az ingatlanpiacot?
Ennek köszönhetően a gazdagok most eljátszhatnak azzal a gondolattal, hogy feltörik a megtakarításukat, és önerőként felhasználják egy hitelből finanszírozott lakásvásárláshoz. Ezáltal magukra vállalnak egy jelentős összegű törlesztőrészletet, de egyúttal bérbe is adhatják a lakást, a bérleti díj pedig fedezheti a havonta fizetendő összeget. A hitel kifutását követően pedig a „zsebükben marad” egy tehermentes budapesti ingatlan, amely stabil jövedelemforrást biztosíthat számukra a nyugdíjas években.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Pixabay)