Tovább terhelnék a diákokat

A tanárok kötelező óraszámának csökkentését, a kéthavi túlóra-elszámolás megszüntetését, az adminisztrációs terhek mérséklését, a diákok választható óraszámának tízszázalékos növelését, a kötelező tananyag csökkentését, az eredményes tanárok kiemelt bérezését és a tanári továbbképzési normatíva visszaállítását várja az új közoktatási törvénytől a GOSZ - fogalmazta meg Szebedy Tas a

Kifejtette: az előző kormányzat a diákok túlterheltségére hivatkozva csökkentette a diákok kötelező óraszámát, azt hangsúlyozva pedig, hogy nemzetközi összehasonlításban itthon egy tanárra túl kevés nebuló jut, emelte a katedrán állók által megtartandó órák számát - mondta el a Magyar Nemzetnek Szebedy Tas. Hozzátette: a változások hátterében spórolási szándék állt. Ugyan nem a kötelező, új ismeretanyagot adó ismeretekkel kellene növelni a kötelező óraszámot, hanem a képességfejlesztést előtérbe helyező foglalkozásokkal, és így növelhető lenne a diákok terhelése - véli Szebedy Tas. Ezért javasolja a GOSZ, hogy a választható órakeretet tíz százalékkal, heti két órával emeljék meg, és olyan tárgyak oktatására fordítsák a plusz időtartamot, mint rajz, az ének-zene, a dráma vagy a művészeti nevelés.

A kötelező tananyagcsökkentés csak a tantervi rendszer újragondolásával valósítható meg, ami ma még rendezetlen. Az óraszámok visszafogása csak központi kezdeményezésre valósítható meg, az intézmények nem mennek bele ugyanis az ezzel kapcsolatos versenybe - mondta el Szebedy Tas az Infórádióban. Megjegyezte: a lecsökkentett óraszámmal működő eljárásrendszer a matematikát, az irodalmat és talán a történelmet érintette pozitívan, viszont a természettudományos, illetve a készségtárgyak hátrányba kerültek. A GOSZ javasolja azonban, hogy a készségfejlesztéshez nélkülözhetetlen területek kapjanak teret, ha másképp nem, akkor választható formában. A szövetség álláspontja szerint több fizetett iskolai időt kell adni a tanároknak, amikor nem feltétlenül tanórai keretben, akár délután is, de foglalkozhassanak a tanulók nevelésével, képességfejlesztésével - hangsúlyozta a szakember.

A gimnazisták számára jövőre kötelező angol nyelvi oktatással kapcsolatban megjegyezte: nem tartja azt jó megoldásnak, mert azzal más nyelv népszerűsége csorbul. A tananyag mennyiségével kapcsolatban továbbá kifejtette: évek óta problémát jelent a diákok felületes tudása, ami az iskolában átadott túl sok információnak köszönhető.

A jelenlegi érettségi rendszerrel kapcsolatban elmondta: nem látott még megfelelő alternatívát a rendszerre, a kétszintű eljárás pedig megfelelő arra, hogy a különböző tudásszinttel rendelkező fiatalok ismereteit felmérje. Szebedy Tas ugyanakkor megjegyezte: a felsőoktatási körök és a Magyar Tudományos Akadémia részéről felmerült az igény a kötelező természettudományos érettségire. Ez a kémia, a biológia, a fizika és a földrajz közötti választással valósulhatna meg, vagy egy komplex természettudományos érettségi bevezetésévvel, erre azonban nincs meg a jól működő hagyomány itthon - írta az

A szervezet elnöke szerint a pedagógus-életpályamodelt úgy kellene összeállítani, hogy az differenciálja a béreket a tanárok között, és így a jelenlegi közalkalmazotti bértábla szerint járó fizetésnél jóval magasabb összeg járna a minősített és szakmailag sikeres pedagógusoknak. A bérkülönbségeket nem csupán az oktatásban eltöltött évek alapján kellene meghatározni, hanem a tanár által teljesített képzések, a diákjainak eredménye, és a szakmai értékelés minősítése alapján kellene meghatározni. Vissza kellene továbbá állítani a pedagógusok továbbképzésének támogatását: 2005-ben ugyan még fejenként évente húszezer forintot különítettek el erre a célra, idén már nem járt ugyanezért támogatás - sérelmezte az elnök.