Magyar siker: szupernóvát fedeztek fel

Az MTA Lendület programjának keretében a nyári hónapokban új CCD-kamerát szereltek fel a Piszkéstetői Csillagvizsgáló 60 cm-es Schmidt-teleszkópjára. Az új képrögzítő eszköz a korábbi kameránál tízszer nagyobb területet lát az égből, ami minőségi ugrást jelent a megfigyelésekben, és korábban nem folytatott észlelései programok beindítását is lehetővé tette. Az egyik ilyen program a PIszkéstető Supernova and Trojan Asteroid (PISTA) Survey, amely elsősorban halvány, tehát nagy távolságban lévő szupernóvák felfedezését tűzte ki célul.

Október végén a sötét, holdmentes éjszakákat kihasználva beindult a program érdemi része, amikor a frissen elkészült felvételeken a korábbi képeken nem látszó, vagy fényességüket azóta jelentősen megváltoztató objektumokat keresett Sárneczky Krisztián és Kuli Zoltán, a Konkoly Obszervatórium és a Magyar Csillagászati Egyesület munkatársa. November 2-án este az egyik október 31-én készült, összesen 20 perc expozíciós idejű felvételükön egy olyan égitestet fedeztek fel, amely szűk egy hónap alatt mintegy duplájára növelte fényességét, 20,8 magnitúdóról 20,2 magnitúdóra fényesedett.

A Sloan Digital Sky Survey nagy határfényességű felvételei alapján egy halvány galaxisról volt szó, ám az újonnan megjelent, pontszerű forrás nem a galaxis középpontjában, hanem attól egy kicsit északra mutatkozott. Ez azt jelentette, hogy nem a galaxis vagy annak magja fényesedett ki, hanem egy benne található (esetleg pont a galaxis irányában, de előtte látszó) égitest, a felfedezők reménye szerint egy új szupernóva. Ennek eldöntéséhez azonban fel kellett venni a pontforrás színképét, ami egy ilyen halvány égitest esetén nagyon nehéz feladat. Csak a világ legnagyobb távcsöveivel van rá mód, melyekre azonban ilyen hirtelen szinte lehetetlen észlelési időt kapni. Szerencsére azonban volt megoldás, hiszen Vinkó József, a Szegedi Tudományegyetem munkatársa, az ottani szupernóvákat kutató csoport vezetője nemzetközi együttműködések kapcsán hozzáfér ilyen kaliberű műszerhez. Végül a Texasi Egyetem és a Harvard munkatársainak (J.C. Wheeler, E. Chatzopoulos, G.H. Marion és M. Shetrone) segítségével november 4-én a 9,2 méteres Hobby-Eberly Telescope-pal sikerült elkészíteni az égitest színképét. Az eredmények alapján egy meglehetősen szokatlan robbanással van dolgunk, pontos besorolása nem kis nehézségbe ütközött, ám jelen állás szerint egy z=0,28-as vöröseltolódású, IIn típusú szupernóvát találtak Piszkés-tetőn, amely nem sokkal van felrobbanása után. A IIn azt jelenti, hogy egy nagytömegű óriáscsillag megsemmisülésének lehetünk szemtanúi, pontosabban annak igencsak késői megfigyelői. A z=0,28-as vöröseltolódás ugyanis azt jelenti, hogy a szupernóva távolsága 3-4 milliárd fényév, vagyis a jelenség 3-4 milliárd évvel ezelőtt, a Naprendszer és bolygónk kialakulása után nem sokkal történt. A robbanás fénye 3-4 milliárd éven át utazott a világűrben, mígnem 2010. október 31-én megérkezett hozzánk – áll a