Óriási magyar siker

Kimagasló eredményeket ért el a magyar csapat a 42. Nemzetközi Kémiai Diákolimpián, amelyet július 19-28. között rendeztek meg Tokióban. A négy diák 2 arany- és 2 ezüstéremmel tért haza, az országok nem hivatalos pontversenyében a 6. helyet szerezve meg a 68 induló közül, ezzel Európában a legjobb helyezést érték el.

2010. augusztus 17., 11:02

Az aranyéremmel kitüntettet versenyzők egyike Najbauer Eszter, a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának tanulója – adta hírül az

mta.hu. A magyar csapat egyetlen női tagja 1992. április 7-én született, biológus édesapa és programtervező-matematikus édesanya harmadik gyermekeként. A kitűnő bizonyítvánnyal büszkélkedő diák a sok tanulás mellett hétvégenként fuvolázik, kézműveskedik vagy éppen a családdal kirándul. Eszter szereti beosztani az idejét. Ha teheti, szívesen vesz a kezébe könyvet, legkedvesebb olvasmánya Victor Hugo: Nyomorultak, illetve J.R.R. Tolkien: A gyűrűk ura című regénye. Tizenhárom évesen kezdte érdekelni a kémia, akkori tanára hatására fordult a reáltárgy felé.

A Nemzetközi Kémiai Diákolimpia 1968 óta létezik, évente rendezik meg középiskolások részére. A verseny egyik alapítója Magyarország. Egy ország négy fiatal versenyzőt küldhet az olimpiára, akik nem kémiára specializált iskolában tanulnak. A magyar versenyzők kiválasztása több fokozatban történik: az előzetes válogatást az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny jelenti, amelyen általában több ezer tanuló vesz részt. A háromfordulós vetélkedőn elért helyezése alapján kerülnek be a diákok az ELTE Kémiai Tanszékcsoportja által szervezett tanfolyamra. Itt a rendező ország által küldött gyakorló feladatok alapján összeállított tanterv szerint mintegy 40 óra foglalkozáson vesznek részt. 10-12 tanuló kerül be a második, egyhetes felkészítésre, majd az összesített eredmények alapján a négy legjobb diák kerül a csapatba.

- Fantasztikusnak tartom, hogy milyen sok esetben lehet matematikailag leírni a természetet. Olyan összefüggéseket lehet felfedezni a különböző területek között, amelyekről nem is hittem volna, hogy léteznek. Így a tanulás tulajdonképpen egy felfedezőút, egy kaland – mondja lelkesen az aranyérmes tanuló. Eszternek két kedves területe is van a kémián belül: a szerves kémia és a spektroszkópia. Rendkívül izgalmasnak tartja, hogy szinte bármilyen molekulát fel lehet építeni, illetve, hogy a színképelemzés segítségével egy adott molekula szerkezetéről sok információhoz lehet hozzájutni. A pécsi lánynak középiskolai tanára mesélt a diákolimpiáról, ő biztatta, hogy induljon a versenyen. Eszter egy teljes éven a kémiai szakkörökre szánta délutánjait, majd az Eötvös Lóránd Tudományegyetem kéthetes tanfolyamára is járt, ahol bekerült a legjobb négy közé.

- Tokió először elég megdöbbentő volt, mert ekkora várost még nem láttam. Nagyon zsúfolt, a hatvanemeletes házak szorosan egymás mellé épülete. A kultúra viszont tetszett, az hogy emberek tisztelettudóak, az utcák tiszták, sehol nem volt grafiti a falakon – meséli az utazással kapcsolatos élményeit a középiskolai diák.

A távlati terveket nézve Esztert kutatói hivatás vonzza, mert szerinte fontos, hogy az ember azzal foglalkozzon, ami leginkább érdekli – és neki ez a kémia.

A magyar csapat másik aranyérmese Somlyay Máté. A tizenkilenc éves fiú az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnáziumának diákja volt. Máté is jó tanulónak mondható, bár a humán tantárgyakat kevésbé kedveli. Családjában ő a második gyermek, programozó édesapjával rendszeresen járnak a Kisalföldre és a Kiskunságra természetfotózásra: az ifjú kémikus leginkább a madarakat, emlősöket szereti megörökíteni. Szabadidejében vagy a barátaival kosárlabdázik, vagy Rubik-kockázik, ez utóbbi szenvedélyének három éve rendszeresen hódol. Mindezek mellett jut ideje olvasásra is, legkedvesebb könyve Hegedűs Géza: Az írnok és a fáraó című írása.

Máténak a kémia szinte azonnal megtetszett, leginkább azt szereti benne, hogy ez a tudomány a körülöttünk lévő világot írja le. A budapesti fiú szívesen rajzol, ami a szerves kémia gyakorlása során hasznos hobbinak bizonyult. A versenyre körülbelül két évet készült, iskola után a napi tanulás mellett plusz kémiai feladatokat oldott meg. A sok-sok készülés meghozta a maga gyümölcsét: Máté is elutazhatott Japánba.

- Kétszer 5 óra volt maga a verseny, aminek az első felében gyakorlati problémákat kellett megoldani. Három feladatot adtak, ami soknak bizonyult, sietnünk kellett. Kaptunk egy receptet, segédeszközöket, amelyek segítségével egy adott molekula előállítása volt a dolgunk. Volt egy színmélységre épülő feladat is, ahol az oldatok koncentrációját határoztuk meg, végül egy titrálást (térfogatos elemzést) kellett végrehajtanunk. Az elméleti részben kilenc feladatot adtak, itt a kvantumfizikaiak tetszettek leginkább – mutatta be a diákolimpiát az aranyérmes tanuló.

Máté a későbbiekben új gyógyszerek kitalálásával foglalkozna, a Semmelweis Egyetem gyógyszerészeti karára jelentkezett. - Bár még nem látom, hogy milyen lehetőségeim lesznek, szívesen foglalkoznék kutatással. Középiskolában úgy találtam, hogy a kémia az a terület, ami leginkább megragadja a képzeletemet. Mindig a tudományos fejlődés vitte előre a történelmet, ezért a kutatást hasznos munkának gondolom – idézte az ifjú kémikust az mta.hu.