Fico fenyegetőzik

2010. május 28., 22:11

„Szimbolikus lépésről van szó” – nyugtatgatott a cseh Lidové novinynak adott interjújában Bauer Edit, a szlovákiai MKP brüsszeli képviselője. És Miroslav Lajèák szlovák külügyminiszterrel egybehangzóan állította: a szlovákiai magyarok számára nincs gyakorlati jelentősége a kettős állampolgárságnak. Természetesen felvetődik a kérdés, hogy ez esetben miért a nagy harci lárma szlovák kormánykörökben és a közvélemény jelentős részében.

Robert Fico hónapok óta hangoztatta, hogy Orbán Viktor választási győzelme károsan hathat az amúgy sem fényes szlovák–magyar kapcsolatokra. Nem kellett soká várnia: a kettős állampolgárságról szóló Fidesz-elképzelés alkalmat nyújtott arra, hogy jóslatát beigazolva láthassa. És Szlovákiában ugyancsak választások lesznek.

Fico fenyegetőzik: a magyar–szlovák kettős állampolgárok veszélyeztetik a szlovák állam biztonságát, tehát akár azt is meg kell akadályozni, hogy az ilyen emberek állami alkalmazottak (katonatisztek, rendőrök stb.) legyenek. Az ellenzék még keményebb: a kereszténydemokraták szerint azokat, akik felveszik szlovák állampolgárságuk mellé a magyart is, egyszerűen meg kell fosztani szlovák állampolgárságuktól.

Természetesen ezek a kijelentések a választási hadjárat részei. És még azt sem veszik figyelembe, hogy a kettős állampolgárság intézménye eddig is létezett Szlovákiában: voltak, nem is kevesen, magyar–szlovák kettős állampolgárok, s még többen cseh–szlovák állampolgárok, de éppen Ján Slota pártjában orosz–szlovák képviselő is akad...

Megfigyelők szerint azonban a szlovák politikai életet nem a végeredményben semmit nem jelentő szlovák–magyar kettős állampolgárság ténye háborítja fel. Ficót és ellenzékét igazában a kettős állampolgársággal párhuzamosan zajló magyarországi trianonozás, a Nagy-Magyarország-térképek, a Magyar Gárda szlovákiai megjelenése izgatja. Úgy vélik: a Trianon kilencvenedik évfordulójára való magyar emlékezés a magyar nacionalizmus erőteljes felélesztését szolgálja, és ez végeredményben úgy veszélyezteti az európai status quót, hogy Szlovákia állami létét, szuverenitását vonja kétségbe. Ezért rándul össze még a józan szlovák értelmiségi is, ha Szlovákiát „Felvidékként” hallja emlegetni, hiszen ez azt jelenti: „Magyarország felvidéke.”

Két nemzeti mitológia feszül tehát egymásnak: a magyar nemzet „történelmi egységéről” szóló – ha tetszik – Szent Korona-tan és a szlovák legenda az évszázados magyar veszedelemről. A károsult pedig csak a félmilliós szlovákiai magyarság lehet.

E. Fehér Pál
Pozsony