Eltűnik a Pannon-síkság

Európa és a Mediterrán-térség jövőjét alapvetően meghatározzák a lemeztektonikai mozgások. A 60-as években felismert elmélettel jól lehet modellezni a földkéreg egyes elemeinek elmozdulását, és meg lehet magyarázni olyan jelenségeket, mint a vulkánkitörés vagy a földrengés. Az elmélet szerint drasztikus változások állnak be 50 millió év múlva a Kárpát-medence területén is – magyarázza a geológus.

Vándorló kontinensek

A Föld felszínén hét nagy, kontinenseket és óceáni kéregrészdarabokat összefogó földkéreglemez és több kisebb található. Ezek a lemezek egymáshoz viszonyítva állandó mozgásban vannak. A mozgás motorja a Föld radioaktív bomlásból származó belső hője. Ennek hatására bizonyos lemezek egymástól folyamatosan távolodnak, évente néhány centiméteres sebességgel. Az elmozduló lemezek helyét elfoglalja a feláramló magma, az egymás felé tartó földkéregdarabok pedig ütköznek egymással. Ennek az ütközésnek látványos és drámai következményei vannak: az egyik lemez a másik alá bukik, a lesüllyedt lemezdarab megolvadása vulkánkitöréseket idéz elő, illetve hegységek gyűrődnek fel.

A Kárpát-medence is két nagy földkéreglemez határán helyezkedik el. Műholdakkal jól mérhető: az eurázsiai lemezhez évről évre néhány centiméterrel közelebb kerül az afrikai lemez. Az 50 millió év múlva esedékes találkozás a mediterrán térségben lesz. Afrika és Eurázsia egyetlen nagy kontinenssé forr össze, a Földközi-tenger, az Itáliai félsziget és a görög szigetvilág eltűnik, és velük együtt eltűnik a Kárpát-medence is. Felgyűrődik egy új hegyvonulat, amely az Alpok "folytatásaként" húzódik majd.

A két kontinens ütközése része egy összetettebb geológiai folyamatnak. A kőzettípusok, ősmaradványok eloszlása alapján ugyanis kimutatható: az elmúlt 200 millió év alatt összeállt egy hatalmas kontinens, majd szétszakadt. További modellszámítások azt jósolják, hogy 250 millió év múlva újra egyetlen nagy kontinenssé rendeződnek a mai szárazföldek. Az elméletek szerint a kontinensek mozgása ciklikus: mióta szilárd kérge van a Földnek a kontinensek bizonyos időközönként egyetlen óriási egységbe állnak össze, majd újra szétválnak. A 200 millió évnél korábban bekövetkezett mozgások nyomai azonban a földtörténet során nagyrészt eltörlődtek.

Égető problémák

Ötven millió év múlva nem biztos, ilyen lesz a Föld élővilága, mint ma. Az sem biztos, hogy lesz emberi faj. Ma minden erőnkkel a népességnövekedésből következő növekvő nyersanyag-, energia-, ivóvíz-, termőterület-igény kezelésére kell összpontosítanunk. Arra, hogyan alkalmazkodjunk a megváltozott körülményekhez - hangsúlyozza Brezsnyánszky Károly.

Tíz-tizenöt év múlva a Föld lakóinak létszáma elérheti a 9 milliárdot, és bolygónk már nehezen tart el ennyi embert. A Föld nyersanyagkészletének eloszlása egyenetlen, a nyersanyagok mai technikánkkal korlátozottan hozzáférhetők. A hagyományos energiahordozók - kőolaj, földgáz - kitermelése egyes számítások szerint húsz év múlva már lecsengőben lesz, kőszén tekintetében 100 éves távlatokban lehet gondolkodni. Egyes ércekből már most komoly hiány van: a kompjúter- és rakétatechnikában használatos földfémek esetében a kitermelhető készletek határánál járunk. Hasonló a helyzet a műtrágyagyártásban használt foszforral. Az intenzív mezőgazdasági formák alapját képező ásványi anyag fogyóban van. Új területek termelésbe való bevonása - az extenzív földhasználat - pedig csak ideig-óráig jelenthet megoldást.

Már most komoly kihívást jelent egyes térségekben az ivóvízellátás. Koncentrált energiahordozók nélkül - mint amilyen szénhidrogének és a kőszén - nehéz tengervízből ivóvizet nagy mennyiségben termelő berendezéseket működtetni. Az emberiség legnagyobb ivóvíztartalékát a felszín alatti vizek jelentik. Noha a Föld vízkészletének mindössze 1-2 százalékát képezik, ez akkora mennyiség, ami okos gazdálkodással el tudja látni az emberiséget ivóvízzel.

Tejjel-mézzel folyó Kánaán?

Magyarország sok szempontból kedvező helyzetben van, az előrelátó gazdálkodás azonban Brezsnyánszky Károly szerint kulcsfontosságú.

Azt hallottuk évtizedeken keresztül, hogy nyersanyagban szegény ország vagyunk. A geológus szerint ez nem egészen igaz: összehasonlítva másokkal közepesen gazdag országnak számít Magyarország. Nagyobb megbecsülés illetné azokat a nyersanyagokat, amelyekkel rendelkezünk - teszi hozzá. Bezártuk a bauxit-, urán- és szénbányáinkat, pedig ezekben még felhasználható készletek rejlenek. Jelenleg gazdasági megfontolások miatt inkább behozzuk az olcsóbb vasércet Ausztráliából, mint hogy a mi ismert, nem nagyon jó minőségű, de megfelelő vasércünket használnánk. Ezek az érvek azonban összedőlnek, mihelyst az energiahiány miatt magasba szöknek a szállítási költségek.

Energiahordozók tekintetében mindig is importra szorultunk: a felhasznált kőolaj és földgáz kilenc tizede import, és ez nem fog megváltozni a jövőben sem. A villamos energia termelés a földgáz alapú erőművek a szénhidrogének egyre korlátozottabb hozzáférhetősége miatt hosszú távon nem fenntarthatók. Vissza kellene kanyarodni a meglévő nyersanyagainkhoz: barna szénből például 200 évre elegendő készletek vannak. Az atomerőmű fejlesztés ugyancsak fontos perspektíva. Kedvező adottságokkal rendelkezünk a geotermális energia tekintetében. Kistérségi felhasználásra lehet és kell is használni a geotermikus energiát, de komoly erőművi kapacitásokat kiváltani nem tudunk vele. A szél- és napenergia felhasználása feljövőben van, ám ezek úgynevezett "híg energiák": sosem fogják a villamosenergia-szükséglet jelentékeny részét fedezni, nehezebb belőlük közvetlenül koncentrált energiahordozót előállítani.

Ami a makói földgázkincset illeti, Brezsnyánszky Károly elmondta: az óriási készlettel kecsegtető kutatási projekt az egyelőre áthidalhatatlan technikai nehézségek miatt akadt el. Azt, hogy lehet itt gáz, korábban is tudtuk, de nem létezett a kitermeléshez megfelelő technológia - magyarázza a geológus. A legnagyobb mélységű fúrás itthon 5016 méter volt, ám Makó mellett több mint 6000 méter mélyre kellett fúrni. Most a kutatófúrások eljutottak ilyen mélységbe, ám újabb kihívást jelentettek a természeti adottságok. Olyan típusú kőzet tartalmazza a gázt, amelynek nagyon kicsi az áteresztőképessége: a kőzetszemcsék között csak nehezen áramlik a gáz. Több kőzetrepesztési kísérlet történt, robbantással próbáltak áramlási útvonalakat nyitni, de nem voltak igazán sikeresek ezek a próbálkozások. Nem kizárt azonban, hogy a jövőben, jobb technológiával hozzáférhetővé válik a gázkincs.

A medence jelleg és kedvező geológiai adottságok miatt felszín alatti és feletti vizek tekintetében jól ellátott ország vagyunk. Megfontolt gazdálkodással azonban még jobban hasznosíthatnánk a felszín feletti vizeket öntözésre. Fontos az is, hogy óvjuk vizeinket a szennyezéstől. Biztosítani kell a toxikus anyagok megfelelő elhelyezését, kezelését, hogy megőrizzük kivételesen jó helyzetünket az ivóvízkészletek tekintetében.

Ugyanez vonatkozik a termőföldre. Egész Európában nehéz olyan területet találni, ahol ilyen változatos és jó talajféleségek lennének, mint Magyarországon. A geológus szerint óvni kell a termőterületeket az emberi tevékenységtől: ne a legjobb termőterületeket építsük be, tartsuk meg talaj termőképességét öntözéssel, okos mezőgazdasági politikával.

Az alkalmazkodás, illetve az ésszerű gazdálkodás kell, hogy meghatározza a következő évtizedek mezőgazdasági, ipari tevékenységét. Eddig érzékeny egyensúlyi állapot állt fenn, ám az emberi tevékenység intenzitása és a népességnövekedés miatt ez az egyensúly felborul. Alázatosabban kellene bánnunk természeti kincseinkkel. Becsüljük meg őket és fogjuk fel értéküket – hangsúlyozza Brezsnyánszky Károly.