Életveszély: Méregpirulák a gyógyszeres dobozban

A drogcsempészek lebukásuk esetén szinte minden országban jelentős büntetésre számíthatnak, de nem így a hamis gyógyszer kereskedők. A hatósági fellépés sok helyütt erőtlen, a törvényi szankciók enyhék. Az Economist beszámolója szerint mindez azonban változni látszik. Számos gyógyszergyártó eredményesen lobbizik a kormányoknál, hogy kezeljék komolyabban a betegek biztonságát súlyosan veszélyeztető problémát, tucatnyi cég dolgozik a pirulák eredetiségét igazoló megoldásokon, sőt augusztusban még a XVI. Benedek pápa vezette katolikus egyház is szót emelt az ügyben. A vatikáni közlemény szerint "mindannyiunk érdeke a gyógyszerhamisítás elleni küzdelem".

Az egyház aggodalma jogos. A hamis gyógyszer ölhet. A hamisítványok többnyire egyáltalán nem vagy nem a megfelelő dózisban tartalmaznak aktív összetevőket, nem ritka, hogy más hatóanyaggal helyettesítik azokat, esetleg egészségre ártalmas anyagokkal pótolják. Ennél fogva, a hamis gyógyszer fogyasztása könnyen halálos kimenetelűvé változtathat egy egyébként gyógyítható betegséget. Becslések szerint Afrikában és Délkelet-Ázsiában a forgalomba került gyógyszerek 15-30 százaléka is hamis lehet. Az ENSZ adatai szerint az afrikai kontinensen eladott malária elleni gyógyszerek fele, mintegy 48 millió dollár értékű tabletta hamisítvány.
Roger Bate, az American Enterprise Institute szakértője szerint a becsléseket érdemes óvatosan kezelni, a hatósági statisztikák ugyanis becsapósak lehetnek. A hamisítással leginkább érintett országok gyakran nem tudnak kellő erővel fellépni a hamisítók ellen, ezért a nyilvánosságra került esetek száma alacsony, míg a kisebb hamisítási aránnyal rendelkező államok hatóságai hatékonyabb törvényvégrehajtással magasabb lefoglalási mutatókat produkálnak. Mindazonáltal Bate - tapasztalatai alapján - úgy kalkulál, évente akár 100 ezer ember is a hamis gyógyszerek áldozatául eshet világszerte.

Bár a hamisítás a szegény országokat sújtja erősebben, a fejlett országok piacain is egyre erősödik a probléma. A gazdagabb államokban még mindig a Pfizer terméke, a Viagra hamisítványai terjednek a legjobban, de a gyógyszergyártó szerint az elmúlt években 44 ország gyógyszerellátási rendszerében 20 termékének hamis verzióit is azonosították. A Pfizer szerint a hamisítványok rendszerint a fejlődő régiókban készülnek, de az utóbbi időben többször is találtak olyan fejlett és szabályozott egészségügyi rendszerű államokban készült hamis gyógyszereket, mint Nagy-Britannia és Kanada. Ráadásul a hamisítók gyártási kapacitása is egyre kifinomultabb: többen még az eredetiségigazoló hologramok másolására is képesek.

A Pfizer által, 14 európai országban készített felmérés eredményei szerint a fogyasztók ötöde vásárolt már illegális csatornákon keresztül gyógyszert. Ők megközelítőleg 10 milliárd eurót költöttek veszélyes pirulákra. A Deloitte becslése szerint a gyógyszerhamisítók éves forgalma 75 és 200 milliárd dollár között mozoghat évente. Nem csoda hát, hogy egyre több gyógyszergyártót foglalkoztat a készítményeik eredetiségét igazolni hivatott új és hamisítás-biztos technológiák kidolgozása.
Az Oracle ez év júliusában mutatott be a készítmények gyártótól a fogyasztóig történő nyomon követését biztosító megoldást, az IBM, a 3M és az Abbott Laboratories rádiófrekvenciás azonosítók fejlesztésén dolgozik, míg a Johnson & Johnson internet-alapú lekérdező rendszerrel segítené a gyógyszer-szállítmányokat ellenőrző hatóságok munkáját. A fejlett országokban ezek a megoldások életképesek lehetnek, a szegényebb régiókban azonban, ahol a feketepiaci kereskedelem a nyílt utcán zajlik, egyszerűbb és költséghatékonyabb megoldásokra van szükség, mint például, amit a ghánai mPedigree dolgozott ki. Ott a programban részt vevő gyógyszergyártók speciális címkéket helyeznek el a gyógyszeres dobozokon, a vásárlók ezt lekaparva egy kódot találnak, amelyet ha díjmentes SMS formájában elküldenek egy információs telefonszámra, tájékoztatást kapnak arról, hogy a vásárolt gyógyszer eredeti-e. A módszer a sikeres teszteléseket követően készen áll a széles körű alkalmazásra.

Thomas Kubic, a Pharmaceutical Security Institute munkatársa harminc éves szakmai tapasztalata alapján azonban óva int a túlzott bizakodástól. Meglátása szerint ugyanis biztosak lehetünk abban, hogy ahogy a betörők a jobban védett épületek esetében, úgy a hamisítók is megtalálják a módját annak, hogy kijátsszák a gyógyszeripar védelmi vonalait. A szakértő szerint csak akkor bízhatunk a gyógyszerhamisítás arányának visszaszorulásában, ha a biztonságtechnikai megoldások, szigorú büntetés, erőteljes hatósági fellépés és egyéb körülmények folytán a gyógyszerhamisítás költsége annyira megnő, hogy nem éri meg többé hamis gyógyszert gyártani.