A neandervölgyi ember korábban érkezhetett a brit szigetekre

Francis Wenban-Smith, a Southamptoni Egyetem régésze két őskori, a hús feldolgozására alkalmazott kovakőeszközt fedezett fel a Kent grófságbeli Dartfordban, egy útépítés kapcsán végzett régészeti feltárások közben. A kőkések százezer évesnek bizonyultak, azt tanúsítva, hogy a neandervölgyi ember már ebben a korban is a brit szigeteken élt. Korábban azt feltételezték, hogy az adott időszakban "Nagy-Britannia" lakatlan volt - olvasható a The Daily Telegraph online kiadásában.

"Nem akartam hinni a szememnek, amikor megérkeztek a kormeghatározási vizsgálatok eredményei" - hangsúlyozta Francis Wenban-Smith.

Hozzátette: ismeretes volt, hogy ebben az időszakban Észak-Franciaországban éltek a neandervölgyi emberek csoportjai. A legújabb eredmények viszont arra utalnak, hogy amint a tengerszint olyannyira lecsökkent, hogy szárazföldi híd képződött a kontinens és a brit szigetek között, a neandervölgyi ember "Kent grófság" felé vette az irányt.

A korai neandervölgyi ember a legutóbbi jégkorszak előtt egyszer már benépesítette a brit szigeteket, ám amikor 200 ezer évvel ezelőtt az éghajlat igen hidegre fordult, délre húzódott. Amikor a 130 ezer és 110 ezer évvel ezelőtti időszakban az éghajlat melegebbre váltott, nem tudtak visszatérni, mivel a La Manche-csatorna állta útjukat. Százezer évvel ezelőtt tűntek fel ismét a szigeteken, s nem hatvanezer éve, mint korábban feltételezték a tudósok.

S hogy miért tért vissza a neandervölgyi ember? Egyes feltételezések szerint a "francia" partokról is látható, kovakőben gazdag mészkősziklák vonzhatták őket. Mások szerint a mamutok, orrszarvúak, vadlovak és szarvasok, vagyis a potenciális táplálék jelentette a fő vonzerőt az akkori zord éghajlati viszonyok között.