A Kossuth-díjas színész, rendező a legendás kaposvári Csiky Gergely, majd a budapesti Katona József Színház tagja volt. Aztán úgy döntött, önálló utakat keres. Nyolc éve megalapította a Sanyi és Aranka Színházat, amelyet egy hajléktalan házaspárról nevezett el. Lukáts Andor rengeteg munkát vállal, például azért is, hogy színházát, amely a társadalmi igazságtalanságokról is szólni akar, fenntartsa. Nemrég Szombathelyen rendezte Tadeusz Słobodzianek A mi osztályunk című drámáját, amely valós események alapján mutatja be, hogy a fasizálódó diktatúrában miként válhatnak gyilkossá és áldozattá az egykor jó barátok.

Életének 55. évében elhunyt Kamondi Zoltán Balázs Béla-díjas rendező, forgatókönyvíró, producer – közölte csütörtökön az MTI-vel a Magyar Filmművészek Szövetsége.

Almási Éva Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművészt, érdemes és kiváló művészt választották a nemzet színészének szerdán Budapesten.

Hamarosan hetvenéves lesz. Születésnapi koncertet ad április 9-én a budapesti Papp László arénában Lesz még egyszer... címmel. Nemrég pedig megjelent új lemeze, a Ráadás. A 168 Órának arról is beszél: öt évtizede a színpadon ugyanazt a figurát jeleníti meg ugyanazzal a gondolatvilággal, s bár mögötte folyamatosan változnak a díszletek, ő mindig ugyanott áll.

Néhány hete újra jár a villamos a Török utcában. A Frankel Leó utcáról ezen a kis budai utcácskán keresztül megy rá a 17-es amolyan sárga kakukktojásként a 4-es, 6-os vonalára, hogy aztán meg se álljon (ezt a szerkesztő levonatban még kihúzhatja) az Alkotás és a Fehérvári úton egészen Budafok pereméig. De ennyi albertfalvai kitérő ide elég is.

Szabadkán nőtt fel. A budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen diplomázott színészként, majd rendezőként. Néhány hónapja Csizmadia Tibort váltotta a Magyar Színházi Társaság elnöki posztján. Nemrég pedig elfogadta a Szegedi Nemzeti Színház művészeti főtanácsadójának, Spiró Györgynek a felkérését, és a szegedi teátrum főrendezője lett. Jelenleg Szabadkán rendezi Tennessee Williams Camino Real című darabját, ami egyben kelet-európai ősbemutató lesz.

Kezdő író korában fogadta barátságába, lett mentora Tar Sándor. Tarról a kilencvenes évek végén kiderült: a III/III-as államvédelmi osztály egyik legbuzgóbb ügynöke volt. Az egykori ifjú barát, túljutva a megrázkódtatáson, színdarabot írt, amelyben valós és fikciós elemeket vegyítve dolgozta fel Tar életét. A Bihari című darabot Máté Gábor rendezésében mutatta be a budapesti Katona József Színház.

Hogy Alföldi Róbert nagy gyűjtő, régóta tudható. Hogy el-elkirándul a művészet egyéb területeire is, alkotóként és befogadóként, szintén köztudott. S hogy a kortárs galériák, közgyűjtemények is számon tartják őt ebbéli minőségeiben, nagyon is érthető. Alföldi neve ma olyanokat is becsalogathat egy tárlatra, akik enélkül meg se közelítenék a kiállítótermeket.

Till Attila Tiszta szívvel című új nagyjátékfilmje a tavaly befejezett, negyvennapos forgatás után, az A Company forgalmazásában 2016. április 28-án kerül a magyar mozikba. A Tiszta szívvel a Laokoon Filmgroup gyártásában, Stalter Judit producer vezetésével készült.

Helytartó egy világbirodalomban. A Google magyarországi vezetője. Korábban évekig volt a Sláger Rádió vezérigazgatója, előtte pedig nemzetközi lemezcégeknél forgott. Tervezett gyerekcipőket is. A művészetet cserélte bizniszre. Itthon egyike a legbefolyásosabb üzletasszonyoknak. Mindig kérdezik tőle, hogyan tört ennyire előre a férfiagorán. Azt válaszolja ilyenkor: nem törekedett a csúcsra s nem hagyta, hogy a női vonásai elférfiasodjanak. Másrészt hosszútávfutó. A rajtnál sosem kezd sprintelni.

A zeneszerető közönség – és nem túlzás állítani, egész Ausztria – abban reménykedett, hogy csoda történik, és Nikolaus Harnoncourt búcsúlevele ellenére mégiscsak visszatér. Március 5. óta nincs miben bízni: a 86 éves osztrák karmester családja körében elhunyt.

2016. március 10-én, csütörtökön 15.00 órakor a Farkasréti temető Makovecz ravatalozójában búcsúztatják Psota Irént.

Alaposan átrendeződött a magyar sajtópiac, pontosabban annak jobbos része: a G-nappal Simicska kegyvesztetté vált, médiabirodalma elveszítette az addig nagyvonalú állami apanázst, spórolni kénytelen a Magyar Nemzet, a Hír TV, a Heti Válasz, a Lánchíd Rádió. Eközben szinte a semmiből – jobbára közpénzből – felépült az új kormánypárti médiabirodalom, amely fenntartás nélkül tolja az Orbán-kormány szekerét. Arról, hogy vajon életképes-e az új struktúra, illetve mennyire szabad a magyar sajtó 2016 márciusában, a csütörtökön megjelenő 168 Órában olvashatják Lampé Ágnes és Cseri Péter összeállítását.

Február 19-én, pénteken 22 óra 30 perckor meghalt a zseni, Umberto Eco. Ha hűségesek lennénk hozzá, A lista mámora című könyve alapján hosszan sorolhatnánk, mi mindennek volt a zsenije, mi mindenben tartották sokra, mi mindenről ismerték elképesztő tömegek. De hagynám ezt egyelőre. Csak az érdekes, hogy mit jelent ő nekünk most, a ma élőknek. Amit majd el fognak felejteni, ami nem lesz érdekes, amikor kutató unokáink már csak a mondatot, a szöveget, a művet fogják vizsgálni. Eco maga az ilyen vizsgálatokon, kedvenc foglalatosságán sokat kajánkodott, pimaszul mutatva fel a benne rejlő lehetetlenségeket.