Néha érdemes megnézni, milyen leveleket tesz a drótposta az egyéb mappába. Szerencsére tavaly tavasszal így tettem, ekképpen minimális késéssel olvashattam a New Yorkban élő Röhrig Géza levelét. Géza nekem akkor még csak egy név volt, vezetékneve hangzásában mindig is titkot éreztem, valami korszerűtlenséget, és ezt keresztneve csak erősítette, ráadásul így első nemlátásra sem volt benne túl sok gézás.

Clara Royer, a Saul fiának forgatókönyvírója így idézte fel a 168 órának a közös munka kezdeteit. „Nemes Jeles László 2005-ben rátalált a Hangok a hamvak alatt című könyvre, amely a Sonderkommando tagjairól szól. Tudta, hogy ezt szeretné, de várt vele. Közben más forgatókönyvön kezdtünk dolgozni, amely nem volt jó ugyan, viszont megtanultuk a közös munkát.”

A Saul fia nyerte el helyi idő szerint szombaton a független filmek Oscarjaként emlegetett, Los Angeles-i Independent Spirit Awards díjat a legjobb külföldi film kategóriában – közölte az MTI.

Nemcsak a legjobb idegen nyelvű film, hanem a legjobb hang Oscar-díját is megérdemelné (ha a szabályzat lehetővé tenné) Nemes Jeles László Saul fia című alkotása – írták külföldi kritikusok is. Kétségtelen: a film hangképe egészen rendkívüli hatásában és összhangzatában is a látvánnyal. Zányi Tamás, a film hangmérnöke a 168 Órának arról is beszél: a Saul fia úgy szólal meg, mint egy oratórium, halk részekkel és fortissimókkal, de őt már „némán” is megfogta a film, amikor először nézte a vágószobában.

Kenneth Turan, a Dél-kaliforniai Egyetem tanára, a Los Angeles Times vezető filmkritikusa azt írta lapjában a Saul fiáról: „Felzaklat, mégis magával ragad a film. A Saul fia a földi pokol kérlelhetetlen ábrázolása.” Vegyenek részt kvízjátékunkban! Értékes díjakat nyerhetnek!

Kenneth Turan, a Dél-kaliforniai Egyetem tanára, a Los Angeles Times vezető filmkritikusa azt írta lapjában a Saul fiáról: „Felzaklat, mégis magával ragad a film. A Saul fia a földi pokol kérlelhetetlen ábrázolása.”

,,Az egyhetes esemény a legkisebbektől az idősebbekig minden korosztályt megszólít és a műfajok sokféleségét mutatja fel: a színházi produkciók mellett koncertek, stand up show és külön a gyerekeknek szánt rajzfesztivál is színesíti a palettát."

A hosszú vajúdás után összeeszkábált új horvát kormány egyik legelső intézkedése az volt, hogy a zágrábi (Pleso) nemzetközi repülőteret a független horvát állam első elnökéről, a néhai Franjo Tuđmanról nevezze el. A lépés nem okozott meglepetést, és még csak nem is lehet belőle következtetni arra, hogy merre is tart manapság Horvátország. Erre más jelek utalnak.