Az Oscar-gála előtt
Kenneth Turan, a Dél-kaliforniai Egyetem tanára, a Los Angeles Times vezető filmkritikusa azt írta lapjában a Saul fiáról: „Felzaklat, mégis magával ragad a film. A Saul fia a földi pokol kérlelhetetlen ábrázolása.”
A 168 Óra az Oscar-gála előtt megkereste az elismert kritikust, aki elmondta: sok filmet látott már a holokausztról, de a Saul fiát rendkívüli művészi teljesítménynek tartja.
– Ilyen eredeti szemszögből még senki sem mutatta be a vészkorszak borzalmait. Letaglózott a film – jegyezte meg Kenneth Turan.
Hozzátette: nem ez az első alkalom, hogy magyar alkotó a vészkorszak feldolgozásával vívja ki a legrangosabb nemzetközi elismeréseket. A magyar irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre életrajzi regénye, a Sorstalanság is a holokausztról szól, azt helyezi egyedi megvilágításba.
– A tragikus kelet-európai történelmi tapasztalatok teszik ennyire érzékennyé a térség művészeit a témára. Kelet-Európán belül is főként a lengyeleket és a magyarokat. A közvetlen tapasztalat az, ami még Nemes Jeles László korosztályának munkásságára is ilyen erővel hat – vélekedik a filmkritikus. Szerinte Hollywoodban úgy tartják: a magyar alkotók többnyire fajsúlyos történelmi vagy politikai témákat visznek mozivászonra.
– Ennek a hírnévnek szerintem bármelyik ország örülne. Ne felejtsük el azt sem: Hollywood alapjait kelet-európai alkotók rakták le. Az ő szellemiségükből fakad a mai hollywoodi filmgyártás is, noha nálunk mára általában könnyedebbé vált a témaválasztás. Úgy is mondhatnám: az amerikai alkotók kevésbé bátrak és kalandkeresők, mint a magyarok. Inkább a könnyebbik utat választják.
Kenneth Turan egyik kedvence egyébként Szabó István Mephistója, amely 1982-ben elnyerte az Oscar-díjat. Azt is megkérdeztük a filmkritikustól, szerinte nyerhet-e aranyszobrocskát vasárnap a Saul fia.
– Úgy sejtem: vagy a magyar film győz, vagy a francia Mustang – válaszolta Turan.
H. E.
