Kegyetlen játékok a Centrálban

A Centrál Színház március 5-én mutatja be Edward Albee „klasszikusan kegyetlen” művét, a Nem félünk a farkastól című darabot. Básti Juli játssza Marthát, férjét, George-ot, Rudolf Péter. A fiatal párt Ágoston Katalin és Schmied Zoltán alakítják.

Básti Juli évekig ódzkodott Martha szerepétől. Ijesztőnek találta. Aztán egyszer csak már nem hezitált többé, azt mondta: „Hiszen ez az én szerepem. Nekem kell eljátszanom.” Minderről Puskás Tamás, az előadás rendezője beszélt a 168 Órának.

Egyébként sokszor elemzik úgy a művet: a főszereplői „emberevők”. Úgy értik: feleség és férj felfalnák egymást, mégsem tudnak szabadulni a házasságból, noha az illúziókkal, titkokkal fedett kapcsolat lelepleződik.

– Valóban az az egyik olvasata a darabnak: beleshetünk a házasság poklába. Pontosabban abba, ahogy két tehetséges ember nem képes megvalósítani a vágyait, és indulataikkal egymás ellen fordulnak. Kérdés, hogy ebben a környezet a hibás, vagy ez az értelmiségi létezés alapélménye. Merthogy Martha és George élete bizonyos tekintetben kész tragédia, mégis a legösszeillőbb pár – testileg és lelkileg is. Zsák és foltja. Ahogy szót értenek egymással vagy éppen játszmáznak, ahhoz nagyon együtt kell működnie két embernek – mondja Puskás Tamás.
És hogy mi az ő olvasata az Albee-darab kapcsán?

– Mégiscsak írói szándékot jelez, hogy Martha, aki életkora miatt már biztosan nem szülhet, pontosan azon az őszi éjszakán őrül meg, amelyen egykor beleszeretett George-ba, s huszonévvel később ezen a napon kéri számon, mivé lettek, mit tudnak felmutatni egyáltalán. Ha valaki a generációnk fájdalmas vallomását látná bele az előadásba, igaza lenne. De félő, minden nemzedék az ötvenes évei végén ugyanígy érez: úristen, nincs visszaút.
(Puskás Tamással a teljes interjút a 168 Óra online oldalán olvashatják.)