Médiamegszállás – Sajtószabadság 2016
Alaposan átrendeződött a magyar sajtópiac, pontosabban annak jobbos része: a G-nappal Simicska kegyvesztetté vált, médiabirodalma elveszítette az addig nagyvonalú állami apanázst, spórolni kénytelen a Magyar Nemzet, a Hír TV, a Heti Válasz, a Lánchíd Rádió. Eközben szinte a semmiből – jobbára közpénzből – felépült az új kormánypárti médiabirodalom, amely fenntartás nélkül tolja az Orbán-kormány szekerét. Arról, hogy vajon életképes-e az új struktúra, illetve mennyire szabad a magyar sajtó 2016 márciusában, a csütörtökön megjelenő 168 Órában olvashatják Lampé Ágnes és Cseri Péter összeállítását.
Régi, de látványos eszközöket vetett be az Orbán-kormány az elmúlt években az állami propaganda minél hatékonyabb érvényesítése érdekében – állítják egybehangzóan a médiakutatók. Bajomi-Lázár Péter szerint a propagandának két eszköze van: a napirend meghatározása és az ügyek keretezése. Ezeket lehet variálni. Mint mondja, ahol több párt és médium versenyez, ott a közvélemény befolyásolása ily módon kevésbé hatékony, ám nálunk egyetlen jelentős párt van, a média sokszínűsége korlátozott, ezért a Fidesz taktikája akár eredményes is lehet. „Az üzeneteket ráadásul a neten előre tesztelik, bedobják az ötletet, s ha van rá fogadókészség, ha jó a visszajelzés, hamarosan a hivatalos állami kommunikáció része lesz. A manipuláció valójában nem megfordítja az emberek gondolkodását, hanem bizonyos kérdésekben megerősíti a létező véleményeket” – teszi hozzá.
Polyák Gábor médiakutató is látványosnak tartja a kormányzati módszereket, de azt állítja, hogy mindez hosszú távon a hatalom számára is veszélyes lehet. „Az állami hirdetések egyoldalú elosztása haveri médiaügynökségeken keresztül, a politikailag befolyásolt Médiatanács, az információk elzárása a nem baráti média elől, a teljes reklámpiac manipulálása különadóval és ágazati törvényekkel, a más szektorban lenyúlt közpénzek visszaforgatása az oligarchákon keresztül hatékony üzleti modellnek tűnik ugyan, ám ha kizárólag torz piaci körülmények között működő új médiumok jönnek létre, akkor politikai változás esetén elfújja őket az első szél” – állítja Polyák.
Sőt, a saját táboron belüli politikai változás is azonnal átrendezi a média-erőviszonyokat. „2015 fordulópontot jelentett a jobboldali médiumok számára, hiszen teljes szakítást hozott a Simicska-birodalom és a kormány között, másfelől elindult az új építkezés Habony Árpáddal, Andy Vajnával, Liszkay Gáborral” – mondja Polyák Gábor, hozzátéve: a Simicska-médiumok ekkor elvesztették azokat az információs, pénzügyi és a Médiahatóságon keresztül érvényesülő szabályozási erőforrásaikat, amelyeknek a birodalom egyes elemei a létüket köszönhették. A szakember emlékeztet: az állami hirdetések elköltésének összehangolásáért létrehozott Nemzeti Kommunikációs Hivatal rövid idő alatt kihúzta a talajt a
Simicska-közeli médiaügynökségek lába alól. Ezzel összefüggésben az állami hirdetések aránya is drasztikusan csökkent a Simicska-médiumokban. Egy év alatt – 2014-ről 2015-re – a Class FM például elveszítette az állami hirdetéseinek 87 százalékát, míg a Magyar Nemzet 76, a Music FM 61, a Heti Válasz pedig 60 százalékkal kevesebb állami reklámbevételhez jutott. Megbüntették egyébként a kormánykritikus RTL Klubot is: tavaly 47 százalékkal csökkent a kereskedelmi csatornán az állami hirdetések aránya.
Máshol érzékeli a média fő problémáit az Orbán-kormánnyal kiváló viszonyt ápoló Nézőpont Intézet vezető elemzője. „Száz százalékos sajtószabadság a világon sehol nincs, ráadásul a digitális korszak mamutvállalatai, az internetsemlegesség korlátai, vagy a hirdetői megbízásból készülő újságtartalmak terjedése új fenyegetést is jelentenek” – véli Mráz Ágoston Sámuel, aki szerint a közösségi médiát üzemeltetők minimális közterhe miatt a szakma finanszírozási helyzetének általános romlása, valamint a hirdetők tartalmakra vonatkozó befolyásolási kísérlete súlyos fenyegetést jelent a média függetlenségére.
Megszólal a csütörtökön megjelenő 168 Órában Veiszer Alinda, televíziós szerkesztő-riporter is, aki – két éves szilencium után – 2013-ban szakított a köztévével, és jelenleg a Hír Tv-n vezet napi beszélgetős műsort. Szerinte egy-két műsortól eltekintve katasztrofális szakmai alkalmatlanság jellemzi a köztévét, ahol jelenleg c-vonalba tartozó emberek dolgoznak. Veiszer úgy fogalmazott: egy hónapra be kellene zárni az egészet, mert jelenleg már akkor a baj, hogy folyamatos lassú átalakításra sem idő, sem esély nincs – cezúrára van szükség.
