Valóban nem ért véget? – teheti fel az olvasó a kérdést, amikor kézbe veszi Lévai Katalin új könyvét, az Anna Karenina lányát. Ugyan mit lehet még erről a történetről elmondani? Főleg Tolsztoj után, aki nemcsak a női lélek, de a 19. századi orosz valóság nagy ismerője is, s nagyszerű, pontos és hiteles író.

Különös történet. A kezdete olyan szokatlan, hogy ma már legfeljebb a mesékben hallani ilyet... Egyszer volt, hol nem volt egy fiatalember. Végzettsége szerint gazdasági mérnök, aki sokáig bankban dolgozott. Szép karriert futott be, amelyet egy felsővezetői állás koronázott volna meg. Ám ekkor furcsa dolog történt.

Négy kezelőágy, négy infúziós állvány, négy rákbeteg nő. Kemoterápiás kezelésre jönnek össze időről időre, már jól ismerik egymást, el is fogadják, hogy ki-ki a maga módján harcol a betegségével. Négyféle személyiség, négyféle temperamentum, négyféle sors. És négyféle módszer a túlélésre.

Megéri önnek mondjuk tíz kiló krumpli vagy három konzerv áráért néhány jó szót venni legnagyobb íróinktól, és ezzel Iványi Gáborék egyik iskoláját támogatni?

A korábbi engedély ideiglenes meghosszabításával működik jelenleg a népszerű budapesti közösségi rádió. Miután a korábbi frekvenciakérelmüket elutasító döntést a Tilos stábja egyelőre a hatóság további tájékoztatására vár.

Női nevekkel címzett novellák füzére – ez a Veszett paradicsom, Cserna-Szabó András legújabb kötete. A cím Sarkadi Imrére, sőt John Miltonra utal, de Cserna-Szabónál nem Lucifer és a lázadó angyalok küzdenek Istennel, hanem néhány földi halandó találja meg a Mindenhatót. Huszonhét történet férfi és nő tojáshéjon járkáló kapcsolatáról. Mert az író szerint minden párkapcsolat erről szól. Sőt az élet maga is. A beszélgetés tegező formájára pedig magyarázat: az író – újságírókolléga is.

Az idén tizenötödik alkalommal osztották ki Bécsben a színházi teljesítményekért odaítélt Nestroy-díjakat. Rangos színházi szakemberek mérlegelnek és döntenek, a díjkiosztó ünnepség pedig nevezetes esemény, műsorral, moderátorral. A díjazott színészek és előadások zöme Magyarországon kevéssé ismert, az idén azonban három magyar vonatkozása is volt a díjkiosztásnak.

November 20-ig látogatható a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban az amszterdami Anne Frank Ház 2010-ben indult, írást és olvasást népszerűsítő vándorkiállítása, az Olvass és írj Anne Frankkal!

„A boldog családok mind hasonlók egymáshoz, minden boldogtalan család a maga módján az” – írja az Anna Karenina bevezető mondatában Tolsztoj. Mai rohanó, kapcsolatromboló, egymásra alig figyelő világunkban igazi csoda, ha egy boldog – és nem csak annak látszó – családot talál az ember. A Kultúrmorzsák vendégei a fenti gondolat jegyében Lakatos Ágnes és Csuhaj-Barna Tibor, valamint lányaik, Rebeka és Kincső.

A napokban mutatták be Kötter Tamás új kötetét, a Dögkeselyűket.

Minden érdekli, aminek a kultúra területén súlya van.

Szinte minden fontos sajtóorgánum bő terjedelemben írt a múlt heti magyarországi eseményekről. Ezekből az újságcikkekből válogatottunk.

Kevés könyv gyakorolt rám ilyen elementáris hatást az utóbbi időben (az utóbbi húsz évben, mondjuk), mint Jiří Weil regénye, a Mendelssohn a tetőn.

A Bányavidék című drámatrilógiájával berobbant a magyar irodalmi és színházi életbe. Egy képzeletbeli erdélyi kis faluban, a rendszerváltás után játszódó, egymáshoz csak a helyszín révén kapcsolódó színművek a közeli bánya bezárása miatt talajt veszített emberek önpusztító életének bemutatásával porig rombolják a jobboldal által kedvelt Erdély-illúziókat. A mesteri dramaturgia, a kiválóan adagolt ízes humor, az egyedi nyelv a színházak kedvencévé avatta a Marosvásárhely mellett élő drámaírót.