Meddig pénzeli az EU Orbán kleptokráciáját?

Szelestey Lajos sajtószemléje

The New York Times
Orbán Viktor Oroszország felé navigálja országát – írja elemzésében a világ egyik vezető lapja két nappal azután, hogy szerkesztőségi cikkben követelte: az EU hozzon megtorló intézkedéseket a magyar kormány ellen. Az írás rámutat: a miniszterelnök, aki egykor szembement az oroszokkal, immár eljutott a nyugati értékek megkérdőjelezéséhez, a nacionalizmust gerjeszti és Oroszországra tekint modellként. Központosítja a hatalmat, felemeli a bennfentes oligarchák kicsiny csoportját, elnyomja az elégedetlenséget. Joschka Fischer szerint ő az egyetlen putyinista, aki kormányon van az unión belül. Orbán a nyáron közzétette filozófiai látomását és egyben az igazolást, amivel a tekintélyelvűség felé hajló politikáját támasztotta alá – márpedig ez arra utal, hogy hosszú távon egészen mást akar elérni Magyarországon, mint ahogyan azt a Nyugat gondolta negyedszázaddal ezelőtt. De még 2008-ban is hevesen bírálta Putyint, mára azonban összebarátkoztak, Oroszország keményen beruház Magyarországon. A szép budapesti külső mögött fiatal és küszködő művészek aggódnak, vajon megvonják-e tőlük az állami támogatást, ha nem találják el a megfelelő hangot, civilszervezeteket támadnak a közmédiában, miközben azok aggódva várják az ellenőrök érkezését. Keleten pedig a falvakban nehéz helyzetben lévő családok – sokan közülük romák – vagy tengődnek a közmunkaprogramban, vagy sóvárogva várják a gazdasági helyzet javulását. Saját beosztottjai – lásd: Kovács Zoltán – viszont azt állítják, hogy nem változott semmi, és csak baloldali fantazmagória a vád, miszerint egy diktátor bontogatja szárnyait személyében. De azt még a legélesebb bírálói is elismerik, hogy az ellenfelek elnémításában meg sem közelíti Putyint. Nem vetnek senkit börtönbe, nincs nyílt cenzúra. A tüntetések elérték az internetadó visszavonását. Ám a külföldi kritikák egyre erősödnek, ideértve az amerikai beutazási tilalmat. Még Orbán konzervatív támogatói között is vannak, akiket aggaszt a hatalom koncentrációjának szintje.

The Huffington Post
Magyarország önkiszolgáló bolt Orbán barátainak – ezzel a címmel közöl elemzést a legnépszerűbb amerikai hírportál német kiadása. Megállapítja, Magyarország egyre inkább fekete bárány lesz az EU-ban. Messzire nyúló korrupciós botrány rázza meg az USA-hoz fűződő kapcsolatait, mert kormányközeli bizalmasok közpénzeket hűtlenül kezelnek. Mivel Brüsszel jelentős támogatást nyújt a magyar államháztartásnak – Budapest az uniós szubvenciók egyik legfőbb kedvezményezettje –, a német adófizetőknek fel kell tenniük a kérdést, meddig hagyják még gyarapodni Orbán magánvagyonát. A hatalom kétarcúsága jut kifejezésre abban, hogy a miniszterelnök egyre élesebben bírálja Brüsszelt, nacionalista hangot üt meg, és mind hevesebben flörtöl keleti, tekintélyelvű kormányokkal. Ugyanakkor tartja a markát és azt keresi, miként lehetne még készpénzre váltani az EU-tagságot. Az aktuális botrány nem egyedi. Közbeszerzési pályázatokat rendszeresen csakis a kormány bizalmasai nyernek meg, és a földeket is a rendszer emberei kapják meg. Szintén jól illusztrálja a helyzetet a trafikügy. A nyugdíjrendszer államosításával és a gyógyszertárak részleges kollektivizálásával szintén megmutatták, hogy rugalmas fogalommá fokozták le a tulajdont és a jogállamiságot. Mindez középtávon rontja a gazdaság versenyképességet. Németországnak az unió nettó befizetőjeként el kellene gondolkodnia azon, hogy a szubvenciókkal meddig akar még finanszírozni egy kleptokrata rezsimet. Az EU-kifizetések leállítása az első hatásos lépés lenne ahhoz, hogy Brüsszel egyértelműen jelezze: ha valaki a közösség tagja akar lenni, akkor tiszteletben kell tartania a jogállamiságot és az átláthatóságot.
(Forrás: Galamus)

Eurotopics
A zágrábi Jutarnji list úgy véli: Washington és Brüsszel nem fogja megengedni, hogy Magyarország az uniós engedélyezési eljárás megkerülésével építse meg területén a Déli Áramlat saját szakaszát. Egyik sem megy majd bele, hogy kozmetikai változtatásokat hajtsanak végre az idevágó törvényen, amelyet hétfőn hagyott jóvá az Országgyűlés, és nem lesz elég Orbán Viktor szemforgatása sem. Az EU központjában az sem okoz túl nagy fejfájást, hogy a magyarok a kilépéssel fenyegetnek.

Le Monde
Tényleg kártékony Darth Vader? – kérdezi Navracsics Tiborról írt cikke címében a lap, amivel arra utal, hogy a Le Monde korábban a Csillagok háborúja gonoszához hasonlította a magyar politikust. A mostani elemzés szerint kinevezése a kulturális reszort élére egy dologra biztosan jó lesz, tudniillik hogy megmutassa: egyáltalán létezik a poszt. Jelölése hatalmas viharokat kavart, hiszen ő volt az Orbán-kormány igazságügyi minisztere. Most esküszik, hogy megváltozott, mintha Darth Vaderből angyal vált volna. Tud-e kárt okozni új tisztségében? Alapból nem, hiszen nincsen semmiféle hatásköre. A kultúra Brüsszelben elsősorban 1,4 milliárd euró elosztását jelenti 2014–20 között. Fesztiválokra, színházaknak, transznacionális programokat szervező egyesületeknek. Az összeg mindig csak kiegészítés, néhány ezer eurótól 2,5 millióig. 1,4 milliárd 28 felé elosztva semmiség. Szakértők azt mondják, kétes célokra nem adhat majd pénzt, mert folyamatosan figyelik. Egyetlen rossz gesztussal mindenkit két vállra fektetne: saját tárcáját, Junckert, az államokat. Arról nem beszélve, hogy a legtöbb brüsszeli pénz pántlikázott: a multikulturális cserét, a sokszínűséget, a közös európai hazát kell szolgálnia. Az ellenőrzés gépezete bejáratott, hatékony, vagyis a kulturális biztos leginkább azzal a joggal van felruházva, hogy nem ő dönt. Egy hozzáértő ezek után azt mondja, nem az a kérdés, hogy a biztos árthat-e a művészeknek, hanem a kultúra súlytalansága, amit a kiválasztott személye is alátámaszt.

Vedomosztyi
Az orosz gazdasági napilap „a mi budapesti emberünkként” ír Orbán Viktorról, gúnyosan hozzátéve, milyen kényelmes és veszélytelen az EU-ból támogatni Putyint. Az elemzés ott kezdi, hogy az Országgyűlés törvényt fogadott el a Déli Áramlat megépítésére – az uniós szabályok kijátszásával. A magyar döntés lázadásnak, az orosz külpolitika nagy sikerének tűnik, annál is inkább, mivel Orbán nem egyszer nyilvánította ki rokonszenvét Putyin iránt. Arról nem beszélve, hogy politikája is sokban hasonlít az orosz elnökére. Retorikája jobboldali-populista, Európa-ellenes, a „hagyományos nemzeti értékek” követését hirdeti. Az internetadó ötletétől ugyan egyelőre el kellett állnia, de a vidék szavatolja neki a többséget. Viszont még soha nem voksolt az unióban az oroszellenes szankciók ellen.
(Forrás: Galamus)