Ez elfogadhatatlan és igazságtalan! – mondja a 168 Órának Surányi György egykori jegybankelnök, aki szerint Magyarországot szociális válság fenyegeti.

A hetilap digitális változatát itt lapozhatja végig.

Pórázon tartott, cinkossá tett elnyomottjaiból él az ország – állítja Bódis Kriszta író, dokumentumfilmes, akinek Carlo Párizsban címmel jelent meg, egy cigánytelepen játszódó ifjúsági regénye a Tilos az Á Könyveknél. Az ózdi Hétes-telepen dolgozó Bódis Kriszta szerint a cselekmény a képzelet műve, csak éppen olyan, mint a valóság. Úgy véli a szegénység és a rasszizmus konzerválása lett ennek az országnak a tőkéje. Ha nem kapna az állam az EU-tól arra rengeteg pénzt, hogy felszámolja a szegénységet és egy korszerű, befogadó társadalmat építsen, kis túlzással az egész ország éhen halna.

Az első világháború centenáriumi kiállításdömpingjében különleges színt képvisel az a honlaptárlat, melyet a Politikatörténeti Intézet munkatársai hoztak létre, s mely a világhálón az elsovh.hu címen érhető el.

Harminchat millió forintos kikiáltási áron kínálják eladásra azt az évtizedekig elveszettnek hitt magyar festményt, melyet tévénézés közben, egy rajzfilm kellékeként talált meg egy budapesti művészettörténész. A felfedezést még 2009-ben tette, majd két évig tartott míg a Stuart Little, a kisegér című rajzfilm gyártóitól választ kapott Berény Róbert Alvó nő fekete vázával című festményével kapcsolatos leveleire.

Magasról tisztelt Farkas Úr!

Kérem nézze el nekem, hogy kéretlen mekegésemmel zavarom. Tudom, hogy szerény levelemet – ha egyáltalán méltóztatik elolvasni – ugyanazzal a laza csuklómozdulattal hajítja majd a szemétbe, amellyel a különböző erdei konzultációkra beérkező kérdőíveket szokta. Igazából nem is Önnek írom ezt a levelet. Magamnak tartozom ezzel.

Gadó Klára fotóiból nyílik tárlat Rozsdafreskók címmel november 27-én a budapesti Radnóti Miklós Művelődési Központban.

85 éves korában meghalt az egyik legismertebb lengyel filmszínész, Stanislaw Mikulski, akit a magyar közönség is jól ismert a Kockázat című tévés sorozatból, amelyben Kloss kapitány szerepét játszotta.

November közepén számos híres nő, színésznők, művésznők, divattervezők, hercegnők, császárnők és királynők levelei kerültek kalapács alá egy párizsi aukciós házban. Köztük volt Aragóniai Katalin, VIII. Henrik első feleségének egy spanyol kardinálishoz intézett levele, melyben közbenjárását kéri VII. Kelemen pápánál, hogy ne engedje házassága semmissé nyilvánítását. A kikiáltási ár 35 ezer euró volt.

Nem nagyon jó hír, hogy mégsem lesz Toldi-filmünk, kivitatkozták őt a hazai filmművészetből, nem várhatjuk hát Miklósnak megéledését. De vigasztalhatja, hogy nem ő az egyetlen mellőzött hősünk.

Orbán Viktor kormánya szemmel láthatóan a kritikák középpontjában áll–írja a Wiener Zeitung vendégkommentár rovatában Benedikt Lentsch, aki 2013-ban végzett a Bécsi Egyetem politikai tudomány fakultásán, jelenleg pedig az Innsbrucki Egyetem mesterképzésének keretében az Európai politika és társadalom szakon folytatja tanulmányait.

Nagyjából tudjuk, hol képzik a kőműveseket vagy a holnap leendő munka nélküli esztergályosait, de arról már fogalmunk sincs, hogyan csinálnak mezei fényképezőgép-kattogtatókból lényeglátó, alkotó fotósokat (fényképészeket, fotóriportereket, vagy ahogy kezdetben nevezték őket: „fényírókat”).

Két világháború között, nagyjából a félidőben (tudják: amíg a fegyvert újratöltik) el lehet játszani egy kis spiritiszta szeánsszal, az illúziók káprázatával az azúrparti holdvilág alatt. El lehet bűvészkedni holmi titokzatos, divatos érintkezéssel a túlvilág és az evilági lények között. (Nagy szellemek ha találkoznak...)

A könyvhét – a Buch Wien – ugyan már véget ért, ám a csúcspontnak számító eseményre, az ingyen könyv bemutatására csak később, és nem is az eredeti helyszínen hanem a Városházán került sor – írja a . Ez volt a hetedik, jó 300 kiadó jelenlétében megtartott fesztivál, amely immár harmadik éve a Duna menti országok – köztük Magyarország – külön bemutatkozására is lehetőséget teremtett.

Joyce Maynard író-újságíró, a The New York Times bestsellerszerzője tizennyolc évesen lett J. D. Salinger, a Zabhegyező és más kultregények írójának kedvese. Az írónő később memoárban tárta föl közös történetüket: könyve annyira felháborította az amerikai irodalmárokat, hogy Maynardot margóra tették évekre. Mára megbocsátottak neki. Sikerfilm készült Nyárutó című regényéből, itthon pedig hamarosan kapható lélektani krimije, a Lány a hegyen. Joyce Maynard a 168 Órának arról is beszél: voltaképpen az európai kiadók fedezték föl újra.