Évet értékelt Köves Slomó: egy új világrend küszöbén vagyunk – videó
Az Ultrahang Plusz műsorában értékelte az idei év legfontosabb történéseit az EMIH vezető rabbija, Köves Slomó.
Az Ultrahang Plusz legfrissebb adásának Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija volt a vendége, akivel a hanuka megéléséről, az idei esztendő sorsdöntő pillanatairól, hibás következtetésekről, zsidó világösszeesküvésről, Donald Trump győzelmének hatásáról, a Templom-hegy körül kialakult vitákról és a harmadik Szentély felépítésének kérdéséről beszélgetett Király Tamás műsorvezető – közölte a neokohn.hu.
Új világrend jön Köves Slomó szerint
Köves Slomó a beszélgetésben elmondta, egy új világrend küszöbén vagyunk, amiben megint újra fognak a dolgok rendeződni és amiben szerencsés vagy szerencsétlen módon a zsidók megint egyfajta szimbólumként ott vannak.
„Azt gondolom, nagyon fontos ez az év a zsidóság, Izrael, de amúgy a nyugati világ és a világ sorsa szempontjából is.”
A teljes beszélgetés itt hallgatható meg:
20 éves az EMIH
Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség egyébként idén éppen 20 éves, az EMIH ugyanis 2004-ben született meg, aminek azóta Köves Slomó a vezető rabbija. A rabbi még ma is fiatalnak számít, ám a szervezet indulásakor még csak húszas évei elején járt. A jubileumi évforduló kapcsán Köves Slomó pár nappal ezelőtt a neokohn kérdésére, hogy egy fiatal rabbinak milyen víziója volt arról, hogy az elkövetkezendő évtizedekben hány EMIH rabbival és minjennel rendelkező zsinagóga, imaház lesz Magyarországon elmondta,
az induláskor még nem volt számszerűen kitűzött cél, de most azt gondolom, hogy kb. 50 minjen országszerte lehetne a megvalósítandó feladat. A II. világháború előtt Budapesten volt kb. 150 imahely és élt megközelítőleg 200-250 ezer zsidó. Napjainkban Budapesten úgy 100.000 zsidó él, tehát 50 imahelynek ma is van létjogosultsága. A gyakorlat azt mutatja, hogy egy zsinagóga vagy imahely legfeljebb 200-300 embert tud tartósan bevonzani, ha annál többen lennének egy közösségben, akkor teljesen elveszne az a személyes kapcsolódás, amely nélkül nem lehet közösséget építeni
– magyarázta, majd hozzátette:
Már nem azokat az időket éljük, amikor egy-egy „mega-zsinagógában” gyűlnek össze az emberek, mint például régen Budapesten a Dohány utcában, vagy Budán a harmincas években avatott, eredeti újbudai zsinagógában. Ezeken az imahelyeken akkoriban 2-3000 ember is megjelent a nagy ünnepeken, hiszen a zsinagógába járásnak egészen más volt a kulturális és közösségi beágyazottsága.
(Kiemelt képünkön Köves Slomó, Fotó: YouTube)