A filmes díjkiosztó szezont „csacska évadnak” is nevezi a nemzetközi kritika. Nem véletlenül. Ahány szervezet, annyi díj és annyi ítélet. Megesik az is, hogy nemcsak utólag, hanem már előre is kritizálják az Oscar-gálát és a szervezőket. Most is így történt. Ugyanis az Amerikai Filmakadémia „elfelejtette” jelölni Ben Afflecket a legjobb rendezőnek, miközben ő lett volna a legesélyesebb az Oscarra. Los Angelesben, a helyszínen nézte végig a 85. Oscar-ceremóniát NÁVAI ANIKÓ.

Jakab Attila említi, hogy a hittan helyett lehet választani erkölcstan tantárgyat. Ez a Kamarás István vallás- és irodalomszociológus és munkatársai (filozófusok, teológusok, pszichológusok, kultúrantropológusok) által kidolgozott és akkreditáltatott Embertannak a jelenlegi oktatási kormányzat által átnevezett változata.

Fischer Iván egyike a világ legsikeresebb zenekarvezetőinek, és ez azért van így, mert elképesztő víziókkal bír, ha egy zenekar alapításáról vagy fejlesztéséről van szó. Szinte az összes híres zenekarral dolgozott már Clevelandtől Izraelig. Jelenleg Berlin egyik legfontosabb együttesét, a Konzerthausét igazgatja, de mellette nem hanyagolja el a Fesztiválzenekart sem Budapesten, ami nemzetközi viszonylatban a világ egyik legnagyobb sikertörténetének számít a klasszikus zene terén az elmúlt 25 évben. Velük nemrég a Figarót dirigálta fejből, majd visszatért Berlinbe, ahol többek közt Brahms zongoraműveivel ismerteti a közönséget, vagy olyan tehetségeket fedez fel, mint a horvát Dejan Lazić, mert ehhez is kiváló érzéke van: a nem mindennapi tehetségekhez.

Föl fogom szenteltetni a Nemzeti Színházat – közölte a Pesti Műsor Online-nak adott interjújában Vidnyánszky Attila. A színház újonnan kinevezett igazgatója, aki július 1-én lép hivatalba, úgy fogalmazott: „A Nemzeti ügye, mint ahogy a nemzet lelke is, igazán metafizikus dimenzióban ragadható meg.

Esterházy Péter Esti című könyvének frissen megjelent német nyelvű kiadásáról közölt recenziót a Die Presse szombaton.

Olvasva Jakab Attila Hatalmi hittan című cikkét, eszembe jutott az a napja elemi iskolai tanulmányaimnak a múlt század harmincas éveinek az elején, amikor azzal érkeztem haza délben, hogy törvénytelen gyerek vagyok.

Vizesárkok oldalában virít, lövészárkok partján nem nő. Ilyen a magyar flóra. A megosztottság mintha öröklődő átkunk lenne. Illuzionistáink persze ezt puszta politikai pluralizmusnak láttatják.

Az úgy tudja, hogy legalább kilenc színész már igent mondott Vidnyánszky Attila felkérésére, hogy maradjon a Nemzeti Színházban.

Értékmentők címmel 32 magyar képzőművész – köztük Ámos Imre, Gedő Ilka, Perlrott Csaba Vilmos, Jankay Tibor – mintegy 100 alkotásából nyílik kiállítás csütörtökön a Magyar Zsidó Múzeumban, a május 20-ig tartó Goldmark Fesztivál kezdőrendezvényeként.

A nemzet színészei – tizenkét művész – a tavalyi év elején több hónap késéssel kapták meg a díjukkal járó hatszázezer forintos havi juttatásukat. Idén hasonló késlekedésről szóltak a hírek, egyes források szerint pedig hamarosan eltörlik az elvileg élethosszig viselhető címet. A nemzet színészeinek egyike, a Kossuth-díjas Tordy Géza viszont úgy hiszi: nem lesznek változások a díj körül.

1939-ben, az úgynevezett zsidótörvényt és a csatlakozó rendeleteket követően hívta életre az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE) a Művészakciót, amely a színpadokról leparancsolt színészeknek, zenészeknek és a kiállítóhelyeket elhagyni kényszerült képzőművészeknek biztosított megjelenési és életlehetőséget. A Művészakció 1939 őszén indult, és a németek bevonulásának napjáig, 1944. március 19-ig tartott, amikor az egyesület tevékenységét – más egyesületekével együtt – betiltották. A Nonprofit Társadalomkutató Egyesület, a Szerep Művészeti Alapítvány és a Magyar Zsidó Múzeum a Goldmark Fesztivál keretében nyitja meg Értékmentők címmel a vészkorszak művészeti akciójának emléket állító kiállítását. A 168 Óra Online kérdéseire a nonprofit egyesület elnöke, Harsányi László válaszolt.

Nagy meglepetés aligha várható, amikor március 12-én, az Anschluss 75. évfordulóján történelmi visszatekintéssel újul meg a Bécsi Filharmonikusok honlapja. Jó ideje ismert, hogyan szolgálta az Ausztria szimbólumának tekintett zenekar a nácikat, mekkora buzgalommal távolította el soraiból a zsidó muzsikusokat. Újdonság azonban, hogy a patinás együttes most maga bízott meg egy történészbizottságot e korszak feldolgozásával, vagyis a Filharmonikus Társaság végre szembenéz a múltjával. Nem saját jószántából persze, hiszen korábban is volt már példa arra, hogy vaskalaposságán külső nyomásra változtatott. SZÁSZI JÚLIA jelenti Bécsből.

Az elmúlt évben Billy Crystal volt a nagyszabású gála házigazdája, idén azonban fiatalított az amerikai filmakadémia, amely a Family Guy és a Ted című alkotások révén ismert Seth MacFarlene rendezőt kérte fel.

Súlyos, megrendítő könyv. Az események helyszíne a Fekete-tengertől a Balti-tengerig, a Krímtől a Finn-öbölig húzódó véres övezet: Ukrajna, Lengyelország, Litvánia, Lettország, Észtország, Belorusszia, valamint a Szovjetunió nyugati pereme. Itt a harmincas-negyvenes években 14 millió halottat „termelt” két ideológia elhatározottan tömeggyilkos politikája: a nácizmusé és a kommunizmusé.

Vérprimitív csinn-bumm cirkusz a fiahordó amerikai rendőrtiszt moszkvai kalandjairól. Ennél azért többre számítottam – amint az egyszeri magyar turista mondta a Sixtus-kápolnában tett látogatása után.