A zsidótörvények miatt mellőzött képzőművészek műveit állítják ki

Értékmentők címmel 32 magyar képzőművész – köztük Ámos Imre, Gedő Ilka, Perlrott Csaba Vilmos, Jankay Tibor – mintegy 100 alkotásából nyílik kiállítás csütörtökön a Magyar Zsidó Múzeumban, a május 20-ig tartó Goldmark Fesztivál kezdőrendezvényeként.

2013. február 28., 06:31

A fesztivál emléket állít az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület, az OMIKE tevékenységének, és áttekintést ad a korszak kiváló művészeinek a munkásságából. Az Értékmentők című tárlaton szereplő képzőművészek az OMIKE Művészakciója keretében 1939 és 1944, a második zsidótörvény és a német megszállás közötti időben kizárólag a Magyar Zsidó Múzeumban, az OMIKE Üllői úti helyiségeiben és a Budai Izraelita Nőegyletben állíthatták ki alkotásaikat.

Basics Beatrix művészettörténész, a kiállítás kurátora elmondta az MTI-nek, hogy hosszú kutatómunka állomása ez a tárlat. Azt tervezik, hogy jövőre, a holokauszt-emlékévre csúcsosodik ki ez a munka, kötetet adnak ki az OMIKE Művészakciójáról, és képzőművészeti vándorkiállítást állítanak össze.

„Ezt a tárlatot azért szerveztük meg, hogy visszaidézzük, ezek az alkotók a korszak legjobb művészei voltak. A kiállításon szereplő művészek közül többen nincsenek a köztudatban, és rá akarjuk döbbenteni a látogatót, hogy ők is a legjobbak közül valók” – emelte ki a kurátor.

Példaként említette Bolmányi Ferencet (1904–1990), aki a tótkomlósi Schwarz családban született, édesapja fotográfus volt, Závada Pál Kulákprés című szociográfiai kötetében például a szöveget sok helyen az apa fotói illusztrálják. Bolmányi túlélte a koncentrációs tábor borzalmait, nem tért vissza Tótkomlósra, de az életművét Orosházának adományozta. Ugyancsak holokauszttúlélő volt Jankay Tibor (1899–1994) Békéscsabáról, ő is a városra hagyományozta életművét. Mindkét művész korabeli munkái átütő erejűek, nagy hatást gyakorolnak a nézőre – jegyezte meg a kurátor.

A kiállításon Ámos Imrének hat festménye van, köztük az egyik kettős portré Anna Margittal. Csabai Ékes Lajos temperáin szentendrei tájképek, köztük a Bükkös patak hídja és San Pietro látképe van kitéve. Bokros Birman Dezső több szobrát mutatják be, köztük a kalapos önportrét. Gráber Margittól csendéletek és egy kis tájkép látható. Perlrott Csaba Vilmos csendéletei mellett Schönberger Armand képei vannak, és a két művész festményei egymást erősítő hatást fejtenek ki.

Meglepetésként hatnak Szin György (1906–1943) festményei, amelyek nemrég kerültek vissza Magyarországra. A kurátor elmondta, hogy négy festményét állítják ki, és egy tusrajzot, amelyen Perlrott Csaba Vilmos éppen fest.

Láthatók lesznek többek között Bálint Endre, Diener Dénes Rudolf, Herman Lipót, Kádár Béla, Scheiber Hugó és Vajda Lajos alkotásai is. A művészek munkái mellé rövid életrajzok is kerülnek magyar és angol nyelven.

A kiállítás április 30-ig tart nyitva.

Az Értékmentők című kiállítással kezdődő Goldmark Fesztiválon bemutatják a szervezők, hogy egy végletesen nehéz élethelyzetben lévő közösség hogyan szervezte meg önmaga számára a polgári élet minimumfeltételének tartott kulturálódási, szórakozási lehetőséget összesen hat képzőművészeti kiállítás és csaknem hétszáz színpadi előadás keretében; a rendezvényekre annak idején majdnem háromszázezer néző volt kíváncsi.

Az OMIKE színészei címmel kamarakiállítás nyílik a Bajor Gizi Színészmúzeumban március 24-én, az Alexandra Könyvesházban Hajnal Annától Zelk Zoltánig címmel emlékestet vezet Lévai Balázs. Április 11-én, a költészet napján zenés irodalmi est lesz a Rózsavölgyi Szalonban, április 25-én pedig Kellér Andortól Zsolt Béláig címmel emlékestet tartanak Ungvári Tamás vezetésével, ugyancsak az Alexandra Könyvesházban.