Sárkányfogvetemény

Felfoghatatlanul nagy szám. Úgy tessék vele elszámolni, hogy itt 14 millió „egyedüli példányt” gyilkoltak meg. („Nem élt belőle több, és most sem él...”)

Európának e vidéke két szörnyű hatalom tépő- és örlőfogai közé került. A harmincas évek kannibalizmusba is torkolló éhínsége Ukrajnában több mint hárommillió parasztot ölt meg, s ezt Moszkvában úgy kommentálták: lám, ezek annyira gyűlölik a szovjet rendszert, hogy inkább éhen vesznek (!). Hitler „Generalplan Ost”-ja a győztes villámháború után a meghódított területeken harmincmillió (!) éhenhalóval számolt (Hungerplan), akiknek a szájától a falatot a felsőbbrendűek számára vonták volna el.

A rasszizmus és az etnikai tisztogatások, valamint az elvakult cinizmus áldozatait sokszorozta, hogy a német–szovjet paktum nemcsak elvi engedményeken alapult, de konkrét módszerek cseréjén is. Amikor a háború során a németek elfoglaltak egy-egy várost, betelepedhettek az NKVD vallatószobáiba és börtöneibe, és viszont. A Gestapo székei még ki sem hűltek, amikor már beleültek a visszatérő NKVD-sek. (Sokszor még az áldozatok is ugyanazok voltak!)

A koncentrációs és megsemmisítő táborok vidéke ez. A „végső megoldásé”. A Molotov–Ribbentrop-vonaltól keletre inkább lelőtték az áldozatokat („logisztikailag”: ölni egyszerűbb volt, mint deportálni), attól nyugatra elgázosították.

A Yale Egyetem professzora kegyetlen tényekkel szembesít bennünket. „Bármilyen bonyolult is a történelem, nincs másunk rajta kívül, ez az egyetlen, amin valamennyien osztozhatunk” – teszi hozzá.

Megdöbbentő kötet!

(Timothy Snyder: Véres övezet. Európa Hitler és Sztálin szorításában. Fordította: Szántó Judit. Park Könyvkiadó.)

Erdélyi S. Gábor