Új élet kezdődik – új mű született
Egy lendülettel, nagy szenvedély és érzelem hatására született Lévai Katalin új regénye a „Hírnév”. Hosszú alkotói érlelődés után, kételyek és vívódások közepette, ám a teremtés kegyes pillanatában viszonylag gyorsan került papírra az olvasók által annyira várt könyv. Sajátos helyzetben íródott. Lezárult Lévai Katalin életének egy nagyon fontos szakasza. Öt brüsszeli év után, ahol európai parlamenti képviselőként szolgálta országa érdekeit, most valami merőben másba kezdett. Számára „új élet kezdődött”, - erre utal a könyv alcíme is.
„Újra ki kellett találni önmagamat, ami nem volt nagyon egyszerű, mert kapaszkodókat nem kaptam hozzá. Magányosnak éreztem magamat, s mint mindig, ha magányos vagyok, bemenekülök saját világomba, ahová nem szívesen engedek be másokat. Csak az olvasóimat, de ez már egy más dimenzió, a művészet, az alkotás szintje. Benépesítem hőseimmel, sorsuk révén osztom meg érzéseimet, gondolataimat azokkal, akik kíváncsiak rá.”
Lévai Katalin eddigi könyveiben, noha hősei más nevet viseltek, mindig magáról írt. „Ez az időszak lezárult, a Hírnév szintézise az előző három műnek. Beérett a bennem munkáló indulat és szenvedély, kiírtam magamból, ami eddig velem történt.”
Maradjunk még mostani könyvénél. „Milyen nőnek lenni a hatalomban?” – egy női politikustól izgalmas a válasz. Lévai Katalin új könyve részben erre is felel, noha a regény nem a politikai életbe, hanem a kultúrának a politikával átszőtt területére visz el, ahol talán még keményebb feladat nőnek lenni.
Hogyan jut előre egy nő a férfivilágban, melynek minden játékszabályát a férfiak találták ki? Dóra, az ifjú szociológus leszámol ezzel a hatalommal.
„Nekem is nagy megnyugvást jelentett ez a könyv, jómagam is leszámoltam korábbi énemmel, nem akarok részt venni abban a hatalomban, melynek ilyen embertelenek, számomra elfogadhatatlanok a játékszabályai.”
Biztos iránytűre talált az írónő regényének másik, imaginárius, képzelt hősében. Példaképe, akárcsak Dóráé, Simone de Beauvoir.
Lévai Katalin szívesen játszik a bizarr helyzettel, azzal, hogy könyveinek rendszerint van egy nem élő, inkább elképzelt, de hősei életét alapjaiban befolyásoló hőse. A francia írónő abban segíti az élet szakadékai és örvényei között útját kereső Dórát, hogy megtanulja, hogyan élheti saját életét, hogyan találhatja találja meg személyes történetét a férfiak törvényei által uralt világban.
„Nincs nehezebb, mint kívülről látni önmagadat és láttatni hősödet. Ha nincs ez a kontroll, minden összeomlik, hiteltelen leszel.” Sokan az írónő szemére vetik, hogy csak hősnői vérbeli alakok, a férfiakat kívülről s többnyire bírálóan mutatja be. Megírja-e Lévai Katalin, hogy milyen a világ férfiszemmel? Következő, készülő könyve minden bizonnyal hiteles válasz lesz erre is.
